Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-26 [125]

—-KÜLFÖLDI KITÜNTETÉS. S m c tana litván köztársasági elnök, & litván cserkésziőpar-ncsnok előterjesztésére vitéz Pesthy Müller József bormányfötanácsos, litván főkonzult a litván-magyar cserkész és kulturkaposolatoV terén kifejtett érdemes szolgálataiért a "Svastlbos Ordonas" kereszttel tüntette ki. /MOT/B. Ti LITVÁN MEZŐGAZDASÁGI KAMARA TAGJAI BUDAPESTEN. A budapesti állatvásár alkalmával a litván kormány megbízásából a kaunasl kamura : * i * három vezető embere Budapestre érkezett. Vitéz Pesthy Müller főkonzuliul folytattak tanácskozásodat, amelyek után a litván megbízottak a bábolnai debreceni kisszállást méntel;péket keresték fel, ahol a litván kormány bevásrlásokat eszközöl. /MOT/B. Pro domo: A fonti két hir szíves közlését tisztelettel kéri a t. Szerkesztőségedtől a litván konzulátus. POLITIKA § § A Magyar Országos Tudósító j'-lsntl: A Kere szténypárti XIV. kerületi szervezete a Homeros-mozgóban tartott népes nagygyűlést, a megnyitóbeszédet Mihalovits Zsigmond kanonok mondotta, hangoztatva, hogy a keresztény társadalomnak elsőrendű kötelessége a párt által képviselt igazságok diadalra juttatása. Miklós Ferenc arra mutató-t rá, hogy a mai politika' nem alkalmas a kart elek uralmának véget Vetni, majd foglalkozott Bethlen és G

ömbös vitájával, azt a következtetést vonva le, hogy klzáröiag a keresztény politika alikajmas az ország nyugodt fejlőd ísénel* biztosítására. Ezután dr Imre Ilma a keresztény társadalmat fenyegető veszélyekről b szélt, ilyennek minősítve a franci—drosz megegyezést is. A nemzet összességének boldogulását csak 0'kor szolgálhatjuk - mondotta - ha valamennyien testvéri "Összefogásban hurcolunk ahelyett, hogy önös érdekeket tartanánk szem előtt. A keresztény magyar asszonyok, akik a háború éta oly súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül, érzi

1

', hogy a családot nem szabad további Veszélyeknek kitenni. Rendkívül fontos a családvédelem, mert a család a nemzet"valódi alapja és enólkül fejlődés nincs. Helyre kell állítani a családi élet szentségét, akkor lehet rujc igszi szociális politikáról szólni, mert a szociális nevelés a családban ^zdődlk, de csak bb.-..n f családban, ahol & házastársak maguk is átérzik hivatásuk fontosságát. Sürgőser segítségére kell sietni a családnak családvédelmi és nővédelmi Intézkedésekkel, vég -1vetve annak a szégyenteljes állapotnak, hogy a nők', t kiuzsorázzák, emellett azonban állandó rkölcsi veszedelmeknek is ki legyenek téve, ízig-vérig keresztény 1 örvényhozásra van szükség, amelyne

1

' vun érzéke a keresztény társadalom jogos igényei iránt. Nagyvonalú közeg „ÜZS .=gügyi ós szociális politikát k

Q

xi inaugurálni, hogy lecsökkenthető legyen a rendkívül n-gy gyermekhalandóság. Ezután Szabó Józsof beszélt és lelkes tetszés közben mtltato'-t arra rá, hegy az idegen fajta mindig kiaknázta t magyarság ^ma gyengéjét, hogy szerette L hangzatos jelszavakat*. Az idő

1

' folyamán úgyszólván - teljes pusztulás nylílt meg . regi magyar arisztokrácia, a nemesség és a középosztály előtt es a liberális-demokratikus eszmék álokoskodása ennek a legfőbb oka* Azok fosztották kl - nemzetet, akiknek mi adtunk egyenjogúságot és aVlk. ezt .. zz...l hálálták meg, hogy sohasem áldoztak a közért, h-nem mindig csak egyéni h-sznu

1- t nézték. Eljutottunk odáig hogy szolgák lettünk a saját hazánkban ós a kilencvenhat százc-lék magyarságn-. r

* koll küzdenie a négvszázalékos kisebbséggel. Ez a kisebbség rendkívül hat a lmt s. Nála van a gazdasági élét minden java, a magyarság viszont csak most kezd eszmélni arra, hog;y i nyakára ült vérszopókat osJ- lendü* latos összefogással rázhatja le • Elsősorban a münVássanak kell b látni, 7 hogy félrevezetett pária volt edd:ig, de b: kell látnia azt is, hogy jövővé jót kizárólag a keresztény politika biztosíthatja, .-mely nem^ismer különbU ségit pol. r lé munkás között, h.ffim osak aszerint disztingvál, becsül" te s W

v

'-*7 bcost-l-n . r. , ORSZÁGOS UVÍLTAR/

701

^ US "

ÖV

^ ZL

'"'

/