Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2
1935-03-21 [125]
— MAGÁNLAKSÉRTÉSSEL ÉS SÚLYOS TESTI SÉRTESSÉL VÁDOLT SÓGO ROK - A BÍRÓSÁG ELŐTT. GécZi Dez3Ő harmincnégyéves, olaszországi születésű, budapesti műszerész a mult év januárjának egyik napján felment sógorának: Klötzl Géza lakatosmeatérnek Lövöház-utca 16, számú bázban lévő lakására, hogy ottlakó édesanyját meglátogassa, A cseléd azonban nem engedte be, mert parancsa volt Klötzl Gézát°í, hogy Géczi Dezsőt táebocsátania nem szabad, <*• szóváltásra kijött az előszobába Maga Klötzl Géza isj aki ki akarta tuszkolni sógorát, Géczi Dezső azonban az ajtönyilásba helyezte a lábát s nom távozott, Klötzl erre sQgorát Ököllel orrbavágta, kilökte, majd az ajtót bc2árta*. Géczi Dezső súlyos agyrázkódást szenvedett s hótokig ápoltál: az u j Szent János körházban. A büntető törvény szék megállapítás 1 a szerint az atlétaterme tü Klötzlnek felesleges volt Ily brutálisan föllépnie a cingár Géczi Dezsővel szemben, A törvényszék Géczi Dezsőt magánlaksértés vétségéért nyolcnapi fogházra, Klötzl Gézát pedig'súlyos testi sértés vétsége cimén egyhónapi fogházbüntetésre Ítélte, A tábla az iratokból mogállppitotta, hogy Géczi Dezső má.r ismételten rendezett hasonló botrányt, ugy hogy a'rendőröknek kellett oltávolitaniok, sőt emiatt a biróság el is itélto, Géczi Dezső ezúttal i3 rendkívül hoveson, orőszakosan lépott fél sógorával szemben, aki mindössze a jogos védőiem határait lépte'tul, amikor sógora ellen a kelleténél nagyobb eréllyel'lépett fel. Ennek figyolombevétolévol a tábla Klötzl Gézát a súlyos tosti sértés vétségének vádja «4 alól felmontotto, de Géczi Dezső nyolcnapi fogházbüntetését helybenhagyta. A tábla az ügyben jogerősön ítélt, /MOT/ Ky, TI ZEN ÖTNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLT Á TÁBLA EGY CIGÁNYLEÁNYT IZGATÁS VÉTSÉGÉÉRT. A székesfehérvári államrendőrség vezetősége a közbiztonság megóvása ér&oké'bon nemrégiben olyan rendeletet bocsájtott ki, hogy a közeli cigánytelep lakéi Székesfehérvár városában csak reggoli hét órátifcl esti tiz óráig tartózkodhatnak, A cigányok azonban a rendőrség rendelkezését nom tartották mog s amikor emiatt a hatósági közegok kérdőre vonták őket, egyértelműen arra hivatkoztak, hogy Lendvai Mária harminckétéves cigányleány lázította fel őket, -A cigány is olyan ombor, mint más\J -hangoztatta Lendvai Mária - akkor mohot be a városba, amikor akar, óbbon a rondőrség nem parancsol! Amikor Lendvai Máriát emiatt a törvényszék felelősségre vonta, a cigánylálny azzal védekezett, hogy az egyik ügyvéd hangoztatta olótto ozoket a ki jelentéseket s o abban a hiszembon volt, hogy noki is szabad ugyanígy nyilatkoznia. Minthogy a főtárgyaláson kihall gatott tanuk közül senki som bizonyította, hogy az'inkiiminált kijelentéseket magát°l Lendvai 1Vi áriát ü l hallotta volna, - a törvényszék a vádlottat'az izgatás vétségének vádja al oi bizonyítékok hiányában felmontot te. Az ügyészség follobbozéso folytán az ügy a tábla elé körűm, amelynek Loltnor-tanác3a blzonyitáskiogészitést rendolt el. A bizony! táskiegészitő oljárás során több ujabban kihallgatott tanú Lendvai M ária ellen vallott, ugy hogy a tábla az elsőfokú Ítélet megsommisité3évol a vádlott cigánylányt vétkesnek mondotta ki izgatás vétségébon és ezért 15 napi fogházbüntotésre itélte. Az Ítélet jogerős. /MOT/Ky, .1
