Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-21 [125]

A HERCEGPRÍMÁS ELNÖKÖLT A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSÉN. Ser é d i J usztinián bíboros hereegérsek elnökölt s Szent István Társulat csütörtökön délelőtt tiz órakor tartott évi rondes köz­gyűlésén. Az ogyházfojedelmet rendkívül nagyszámban összegyülekezett elő* kelő közönség fogadta, amelynek soraiban a püspöki karnak úgyszólván valamennyi tagja, a pápai nuncius, ^mrédy Béla, a Nemzeti Bank elnöke, Sipőcz Jonő főpolgármester, Szendy Károly polgármester. Kenyeres Balázs egyetemi rektpr, a közoktatásügyi minisztor képviseletében Szily Kálmám állaftititkár, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, ^sembory István, Ripka Ferenc, az Akadémia képviseletében Schütz A,ntaal t gróf E sz terházy Móric ós a katholikus társadalomnak még rondkivül sok kitűnősége is ott volt, A közgyűlést gróf L i c h y Aladár nyitotta meg és fölkérte 0 s v a 1 d Istvánt, a Kúria olnökót a hercegprímásnak a terembe való meghívására. A prímás érkezésekor a központi szeminárium énekkara K o-f u d o 1 a Géza egyházzenei igazgató vezényletével a Himnuszt énekelte el* S e r é d i primás megnyitó beszéde következett ezután.Az egyház­fejedelem örömének és megnyugvásának adott kifejezést a Szent István­Társulat jól végzett munkája felett, hangsúly ózva,hogy kiadványai pozi­tivo is nagy értéket jelentenek, mert az egyház és a haza szeretetét ápol "lék a keresztény lelkekben. Az egyházi cenzúrát sokan a szabad sajtó Httzsba kötésének minősitik - folytatta -, és én nem csoda lom, hogy akad­nak ilyenek, mert hiszen annak idején ^risztus Urunknak is szemére ve­tették,hogy gyógyit. Az egyház tanítóhivatala azonban nem tágított és hom tagit soha elvein, mert elsőrendű kötolességo őrködni az erkölcsök felott ugy a papságnál, mint a híveknél .Az isteni és egyházi törvények tiszte le tbent art ása szent érdok. Az egyház ezért tiltja a veszedelmes sajtótermékek olvasását és ha ad is bizonyos okotokban kivételesen on­gedólyte egyeseknek ilyenek elolvasására, oz az engedély is­sommissé vá­lik, ha a tovább olvasásból lelki kár veszedelme származik,Hogy az em­borok ma elfordulnak a jó sajtóterméktől is, annak oka abban van, hogy az emberek szinte minden vonatkozásban elvesztették komoly életfelfo­gásukat. El lehet mondani,hogy minél komolyabb lett az élet a válságok folytán, annál kevésbbé voszik komolyan azt az emberek. A kultúra minden ágában, társadalomban és közélotbon, mintha az ókori szabadgondolkodók káros felfogása ma "carpo diem ,f hóditott volna teret. Kiveszett az emberek­ből az egyéni folelősség. Ennek helyébe a kollekt;iv felelősség lépett, amely az él3t minden vonatkozásban megnyilvánul, főként azoübana par­lamentekben. Sok ombor között oszlik meg a felelősség és mort igy van valódi értéke, ezért majdnem a semmivel egyenlő.Egyos testületek tagjai egyénenként jók, de az összeverődött tostületok kollektiv elhatározásai rosszak és károsak. A mai időkbon az egyéni folelősség visszaállítására az egyháznak alig lehet reménye. Mógis erre koll törokodnio. Beszólt ezután Serédi Jusztinián arról, hogy ma esztendők dóra óta a fölülről toremtott köavélomény utján akarják az elvokot az em­beriségre erőszakolni. Emlékezzünk a mai napon, hogy nálunk is volt ogy idő, amikor polgári lapok meg som jolonhettok. Es ha emlékezünk, gondol­junk arra,hogy Oroszországban, Moxikóban és egy sereg más orsz|eban a saj­tó és általában az emberi szabadság ma is annyira gúzsba van kötvo,hogy senki mégcsak mog som mozdulhat ,&z irányit ott sajtó ós az irány itott szabadság pedig oly veszedelmekéit indíthat útba, amely elsöpörheti a leg­nagyobb értékekot, viszont ha ez bekövotkozik, azért éppen a kollektív fölfogás alapján majd senki som vállalja a f ololősségot ,A ka tholic izmusnak csüggodni nom szabad, továbbra is útmutatónak kell lennie a tudomány, az irodalom, az egyéni és a közélet terén egyaránt, A magyar katholicizmus megtette kötelesség ét, az élen halad, az egyház és a haza v édolmébon,Hang­súlyozom, hogy az egyéni, társadalmi és közéletben megnyilvánuló kollektív felelősségre támaszkodó léha életfelfogást meg kell változtatni és vissza kell hozni a komoly, egyéni felelősség idejét. A primás azután latinul üdvözölte a nunciust és az előkelő­ségeket, majd Erdőssy Károly alolnök olvasta fel az évi Jelentést,A je­lentések tudomásulvétele után az ülés végén a szemináriumi énekkar a Pá­pai Himnuszt énekelte el, /MOT/H. y /K ' ' * _\_ rtociÁhns 1 Cl/Pitin

Next

/
Thumbnails
Contents