Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-19 [125]

—-ZU KÁRTYAÜGY A JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT. /\. folytatás./ A bizonyítási eljárás befejezése és a perbeszédek után a járásbiró föltűnően durva becsül tsórtés vétségében mondta ki bűnös­nek a vádlottakat és ezért okot egyenként•loo pengő pénzbüntetésre ítélte el. Az ítélet nem jogorős. /M0T,£>, . " ;í —-ORVOS ÉS TAKARÍTÓNŐ KÖZELHARCA, Dr. Jakab Ernő büntető járásbiró ma tartoüt tárgyalást dr. Sós Ehdre orvos és feleségének bűnügyében, akik ellen Révész Istvánné takari- ' tónő feljelontésér testi sértés vétsége cimén indult meg az eljárás. Feljelentésében az asszony elmondotta, hogy mult év novomber elej'én egyik ismerősével felment dr. Sósok lakásába, hogy az orvos felesé­gétől félhónapra járó munkadiját:'nyolc pengőt elkérje, Sósné azonban amikor őt a lépcsőházban meglátta^ beszaladt a lakásba és csak hosz- ' szabb csengetésre nyitott ajtót. Ő kérte az'orvos foleségétöl a pénzt, aki'azonban kijelentette, hogy nem fizethet, mert férje nincsen ott­hon. Amikor o Ismételten követelte munkabérét, Sósné szomtelen pisz­kosnak nevezte, majd kirohant a szobából dr. Sós,'megpofozta őt, az­tán mindketten megragadták és kilökték a lakásból. Eközben kezén az ablaküvegtől olyan súlyosan megsérült, hogy husz n§pon belül gyógyu­ló sérülést szenvedett, Dr. Sós tag.adta bűnösségét,'Elmondotta védekezésében,hogy ő éppen aludt,'amikor arra ótMPOdt fol, hogy hovos szóváltás hallszik az előszobából. Aztán felesége ment be hozzá és kérte, hogy tegye ki a lakásból a tákaritónőt, mert az botrányt csinált, Ö - még mindág álmosan ki is ment az előszobába és kitessékelte Révésznét. Az nem folel meg a valóságnak, hogy közben mog Is ütötte volna a takarító­nőt. Dr. Sósné szintén tagadta bűnösségét. - Nem igaz az - mondotta - hogy.én Révészné hajába kapasz­kodtam volna és ugy löktem volna öt ki férjemmel együtt a lakásból,' Révészné mult év Őszén két hétig volt nálam takarítónő és'egyik nap­ról a másikra bejelentette, hogy többet nem jön be hozzám. Kérte fél­havi fizetését, nyolc pengőt. Mivel akkor éppen nagymosás volt és a ruhákat még nem vettem át tőle, kértem', hogy jöjjön másnap vagy har­madnap reggel és akkor megkapja pénzét. Közben nekem sók minden dol­gom akadt és amikor Révészné másnap jött, mondtam neki, hogy miért nem jött inkább estefelé. Révészné durva^rámtámadt, hogy ő ingyen nem dolgozik és hogy azonnal fizessem őt ki. Az'ajtót, amelyen ke­resztül beszéltem Volo, be akartam erre csukni, ö azonban lábát az ajtónyilásba t;tto, aztán félretaszitótt és bejött a lakásba. Mivel felhívásom ellenére som akart távozni, bementem uramhoz és felköl­töttem őt mondván, hogy dobja ki ezt'a nőt. Az uram aztán ki is jött és kipenderitette az ajtón Révésznét, Az nem igaz, hogy bántalmaz- ' tűk volna a takarítónőt, ugy lát szik dühében annyira magánkívül volt, hogy nekiszaladt az ablaküvegnek és tenyerével betörte azt. Az üveg­szilánkok még engem is megsebeztek. Több tanút hallgattak még ki, majd pedig a járásbíróság bűnösnek mondotta Id. ugy dr. Sóst, mint fel ségét és őzért őket fe­j enkont 2o pongő'péí sbüntetésro itélte el. Az itélet ellen a házas­pár fellebbezett. /MOT/Ma.

Next

/
Thumbnails
Contents