Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-16 [125]

- Én tehát- mondotta Zsitvay - szívvel-lélekkel és minden gátlás nélkül csatlakozhattam a miniszterelnök reformmunkájához. Zsitvay Tibor megemlékezett az államfői hatalom gyakorlásáról szelő törvényreformról, amely az uj országgyűlés egyik első feladata lesz. A sors kegyelméből olyan férfiút emelt maga fölé az ország, akinek kormányzására nyugodtan bizhatja a sorsát. A nagygyűlés közönsége itt felállott és a kormányzó nevének említésénél percekig tomboló lelkesedéssel éljenezte nagybányai vitéz Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját; Olyan parlamentet akarunk - folytatta Zsitvay Tibor - amely az alkotómunka otthona lesz és nem a végnélküli meddő vitatkozások tanyája 4 Az uj országgyűlésnek élni kell azzal a házszabályadta lehetőséggel, hogy> a részletkérdéseket a bizottságokban vitassák meg és az országgyűlés plénuma elsősorban a fő irányelvek tekintetében hall assa a sza^ü-i*. Részletesen foglalkozott a kormány gazdasági reformterveivei, amelyek között első programmpontként szerepel a valuta biztonságának megőrzése, amelyhez nem szabad senkífsem kalanddal, 3em spekulációval kezeíengednl. A rendeiyiyugalomon és bizalmon alapuló gzadaségi életre van szükség. Meg keli oldani a külső és belső hitei kérdését, azt akarjuk, hogy a hitel újra a termelés eszköze legyen. Az uj egészséges szabad gazdasági vérkeringés megteremtésére terekszik a kormány. Uj birtokpolitikát la hirdet a kormányprogramul-, amelynek • • alkotórészei a hitbizományi reform és a telepítés-. Minden kérdést a legnagyobb krültekintéssel és megalapozottsággal akar a kormány megoldani , nem egyszerre, hanem lépésről-lépésre-. És itt Zsitvay Tibor megismételte azt-, amit ezzel a kérdéssel kapcsolatban már Kecskeméten is mondott és amely szavait egyesek igyekeztek is félremagyarázni': - Magyarországon Árpád óta nem csináltak telepítést-. Itt az ideje-, hogy Rákóczi Ferenc kora utáni országveszejtő telepítés, a török hódoltság utáni országrontó telepítés helyett egy olyan telepítés következzen, amelyben a föld magyaroké legyen. Céltudatos és nem alkalmi gazdasági politJkát akar a kormány. Nem elég pillanatnyi problémák megoldásával kísérletezni, hanem olyan céltudatos gazdasági politika kell, amely lerakja egy uj magyar gazdasági élet szilárd alapjait. Meg kell oldani a gazdasági ágak termelési harmóniáját-. Hiszi, hogy ez a törekvése a kormánynak teljes mértékben sikerül, megvalósul a harmónia a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem között. Beszélt Zsitvay Tibor a kereskedelem szabadságát korlátozó megkötöttségekről, amelyeket, amint csak lehet, fel kell oldani. A gazdasági politikát - folytatta - szője át a nemes értelemben vett szociális érzés. Harmóniát kell teremteni a munka és a tőke viszonyában. A miniszterelnök ur elgondolása szerint a tőke nem önrrél, hanem a nemzet szolgálatának eszköze. A munkás kérdést meg kell oldani anélkül, hogy a tőkét, mint termelőeszközt megbuktatnánk. Meg lehet oldani a munkáskérdést, csak akarni keli,A kormány programmja keretében, egy kedvezőbb gazdasági atmoszférában lehet majd gondoskodni a frontharcoskérdésről,. a hadiözvegyek és árvák sorsáról, amelyek súlyos adósságai az országnak. Meg kell oldani az elhelyezkedés kérdését. Mert a fiatalság addig érték a nemzet számára, amig hite és reménye van. A koravén ifjúság olyan, mint a tavasszal megfagyott virág. Minél több erős, boldog családra van szükség, mert ez az egyik pillér Nagymagyarország visszaszerzéséhez . Végül a városi politika kérdéseiről szólott Zsitvay Tibor. Azt akarjuk - mondotta - hogy a városháza falai üvegből legyenek, ami b^

3lül történik, azt mind tisztán lássuk. Azt akarjuk, hogy ott minden csak a köz érdekében történjék és soha semmi sem történjék többé pártérdekek, paktumok, alkudozások szempontjai szerint-. Legyen pártokon felül álló közigazgatás, ahol a tisztviselők boldogulása egyedül a rátermettségtől füge, s ahol az egyes polgárok ügyét egyedül az igazság dönti el. Majd igy fejezte be beszédét: - A miniszterelnök politikája és programmja vezet a társadalmi megbékélés további szilárdulásához, s ez biztosítja a teljes jogegyenlőséget minden magyar számára. Az országnak szüksége van a fiatalság hevére és az öregek bölcsességére, de nem kellenek koravén ifjak és olyan öregek, akik elvesztették hitüket saját programmukban. Hiszi, hogy a miniszterelnök programmja a boldog magyar jövő utja./Éljenzés, taps./ / S~ 4 /FoTvt.Vöv./