Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1
1935-03-06 [124]
Kézirat ~ T i z e d i k kiadás, B udaposo, 1935. március 6. / ^ XVII. évfolyam, 54. szám. — ZILAHY LAJOS, SEBESTYÉN KAROLY ES REDEY TIVADAR OLVASDAK FEL A KISFALUDYTARSASAG MÁRCIUSI ÜLÉSEN, Diszes kö* önseg r é s zt vétó léve 1 tartotta azordan délután a Kisfaludy-Társasag márciushavi ülését a Tudományos Akadémia előadótermében,, amelyet teljesen megtöltött a közönség, Az ülésen nagyszámban jelentek mog irodalmi, művészeti es társadalmi életünk előkelőségei, köztük Hegedűs Lóránt, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Papp Viktor, Császár Elemér, Csengory J;;nos, Csathó Kálmán, Szesz Karoly, Falu Tamás, Marczali Henrik, Papp Ferenc, Pintér Jenő, Szinyoi Ferenc» Horváth János es meg sokan mások. Az ülésen Berzeviczy Albert es V o i n o v i c h Géza elnököltök. Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában ismertette, hogy ebben az évben az egész müveit világ megünnepli Horatius születésének második ezredévet, Horatius valóban az egész müveit vil»g költője - úgymond - mi magyarok talán fokozott mértékben vallhatjuk magunkénak, mert nálunk a latin nyelv uralma tovább tartott, mint bárhol a világon, Horatius költészete inkább értelmi, mint érzelmi volt, do talán éppen annak, hogy oly lshiggsdt, megállapodott, önelégült elotbölcseseg nyilvánul meg költeményeiben: köszönheti az' , hogy nincs költő, akinek annyi verse vált volna szállóig .vé, mint az Övé, Horatius, aki a- szerény visszavonultsag, a hatalomt ü l való tavolállás magasztal 0 ja, azért önérzetosen hirdotte a saj ét költői értékének es dicsősegének maradandóságát. Nyolc évvel Horatius korai halála ut£án megszületett a világ megváltója, aki apostolai utján elterjesztette a kereszt ón;/segot. A kereszténység elüldözte a pogány isteneket,,. Néhány száz év oltoltevol a Pontifoxnok és a Vestasztíznek nem volt több keresnivalója a Capitoliumon, keresztény templomok emelkedtek mindenütt, do a Horatius babérja ebben a keresztény világban hervadhatatlanul zöldolt tovább, varsóit a keresztény iskolákban lelkesen szavalgatták, ő képviselte z.s képviseli azt a változhatatlan örök ecíbo-' rit, ami a pogányságtól hidat ver a kereszt eny s éghez, s ami^ mert szép, nemes es bölcs, átsugárzik immár két évezreden, A nagy tetszessél fogadott elnöki megnyitó titán K é k y Lajos kormányfő tan, .c sos a főtitkári jelentést terjesztette elo, amelybon többek között ismertette, hogy a Kisf a ludy-Társaság Greguss-jutalma ebben az eszQtendőben az 1929-34, évkor logkiválóbb zeneművésze ti a lkot ásanak lesz esedékes, közölte a főtitkár 1 , hogy az erről szóló jelentés megtételére Papp Viktort, a kiváló zenokritikust bizt ák meg. Közölte a főtitkár, hogy a társaság májusi ülésén emlékezik mog a nagy francia ir°, Hugó Victor halálának felszázados évfordulójáról, A továbbiakban Sebestyén Kér oly professzor, a kivaló esztéta tartott a közönség nagy figyelme között előadást Horatiusr°l, a nagy költő születésének ketezerévos fordulója alkalmából, AlK illusztris eload ü Horatiust mint lirikust, filozófust, szatirikust és mint episztola-irót méltatta kritikusi szemszögből nézve, s v.*ágül párhuzamot vont Horatius es Berzsenyi Dániel költészete között, A lelkes tapssal fogadott és figyelemmel hallgatott előadás utcJi R é d o y Tivadar, a t-'rsaség rendes tagja nagy tetszést keltve felolvasta "Esztergomi nyár"; ''Kisasszonynapi rimok"; "Az épitész fia" és "Levél Kosztolányi Dezsőnek" cimü verseit, Végül Z i 1 a h y Lajos iró legújabb színmüvéből "Az utolsó szerep" cimü darabjából - amelynek pénteken lesz a premierje - olvasott fel rszlótokét a közönség szűnni nom akaró lelkes ünneplése között. A felolvas 0 ülés utan a társaság taglal zárt ülést tartottak, &molyr.ok keretébon folyóügyeket tárgyaltak, /MOT/Vr : ti/ '
