Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-05 [124]

2. törvényszéki kiadás. Budapest, 1935. március 5. • — HITFELEKEZET ELLENI IZGATÁSSAL VÁDOLT HITTANÁR - A KIR. KURI 1 ELŐTT. Nagy Lajos református lelkész a "Kálvinista Szemle" egyik számában cikket irt a Szent Jobbról s ezt nemzeti fétisnek, bálványimádásnak minősítette. Nagy Lajos ellen az ügyészség vádat emelt és a büntetőtörvényszék a lelkészt vallás elleni kihágás miatt nyolcnapi elzárásra Ítélte. Az Ítélet közzététele után Pezenhoffer Antal római katolikus lelkész a "Magyar Kultúra" cimü lapban "Prédikátorok a bíróság ellen" cimmel birálat tárgyává tette egyes protestáns közületek eljárását, amelyek ebben az ügyben állást foglaltak. Pezennoffer Antal cikkében magyarázta a tisztelet és a bálványimádás közötti különbséget, de ezt oly módon cselekedte, hogy emiatt a királyi ügyészség hitfelekezet elleni izgatás vétsége cimén vádat emelt ellene. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis Pezenhoffer cikke alkalmasnak látszik arra, hogy a más hitfelekézethez tartozó híveket a református felekezet ellen gyűlöletre izgassa. Pezenhoffer Antal hittanár, mint vádlott, a büntetőtörvényszék előtt kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, sohasem izgatott cikkeiben más hitfelekezet ellene megállapításait különben som az egész református hitre vonatkoztatta, hanem kizárólag magánszemélyekkel polemizált. A vádlott hittanár részleteket olvasott fel egyes protestáns szerzők müveiből, akik szerinte sokkalta erősebb hangnemben polemizáltak a kálvinizmus tanaival szemben és a bűnügyi hatóságok ennek ellenére nem kifogásolták ezeket az irodalmi munkákat. Utalt a vádlott hittanár arra, hogy neki, mint papnak vallásbeli kötelessége volt ezekre a támadásokra válaszolni, hogy legalább ily módon lecsillapítsa a katolikus nagy tömegek felháborodását. Tüzetes számbeli és statisztikai adatokkal igyekezett igazolni a vádlott azt az állítását, amelyet röpiratában hangoztat<öfct^ hbgy tudniillik az egyke "kivétel nélkül olyan községekben dívik, ahol a kálvinisták vannak túlnyomó többségben". Statisztikai adatok igazolják,- amint Pezenhoffer dr. hangoztatta, - hogy"a legtöbb öngyilkosság ugyancsak kálvinista községekbon történik". A vádlott egyébként tiltakozott az ellen, mintha —a kálvinistákról azt állította volna, hogy"pogányok". - Ha az embor meggyőződéséért harcol - védekezett dr. Po:ienhoffer hittanár - oz még nem jelenti azt, hogy gyűlölködik. A magamtól megvont filléreket végeredményben azoknak juttattak, akiket állitólag gyűlölök. Ilyen a gyűlölet - a katolikus papságnál! A perbeszédek elhangzása után a törvényszék felmentette Pezenhoffer ^ntal hittanárt az ellene emelt vád aloí. A törvényszék nem állapította meg ugyanis a hitfelekezot elleni izgatás vétségét, mert - az Ítélet mogokolása szerint - az inkriminált kit&telek nem a református vallás, illetve hitfelekezet ellen irányulnak;• ennélfogva 'a vádlott nem követett el hitfelekezot elleni izgatást. /Folyt-köv./Ky. BOTH KLÁRA SZÍNMŰVÉSZNŐ", DR. TELEK GYÖRGY ELVÁLT FELESÉGÉNEK HAMISTANUZÁSI BÜNPERE. Érdekes hamistanuzási bünport tárgyalt ma délelőtt a büntetötörvényszék SckacH-tanácsa. A bünper vádlottja Both Klára színművésznő, Telek György dr. ügyvéd elvált felesége volt. A királyi ügyész'vádja. szerint dr. Tolek Györgyné azzal követte el a bűncselekményt, hogy a' központi járásbíróságon ogy polgári perben, melyet ellene inditottak, azt az állitólag hamis vallomást tette, hogy ogy kezességi okiraton nem az ő aláirása.szerepelt. Both Klára a személyi adatok felvétele során az elnök kérdéseire igy válaszolt: - Dr. Telek Györgytől elváltam, Borgor Klára a novom, édesapám Berger Mór bankigazgató. Kihallgatása során tagadta bűnösségét és többek között a következőket vallotta: - Most is csak azt mondhatom, hogy a közösségi okiratot nem én irtam alá. Azt'som tudtam, hogy port inditottak ollenem, soha idézést át nem vottom, csak akkor tudtam meg, hogy 165o pengő erejéig pereinők, araikor a végrehajtók mogjolontok édesapám lakásán, ahol én laktam, hogy biztosítási végrehajtást foganatosítsanak ellőném. /Folyt.köv./ P.