Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1
1935-03-05 [124]
UHWAGQS LEVÉLTÁR MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K szekció Kézirat Tizenegyedik kiadás. Budapest, 1935, március 5. XVII. évfolyam, 53 0 szám, HÍREK -TPJ, BóKAY JÁNOS, BABAY JÓZSEF ÉS DUTKA ÁKOS LETTEK A PETŐFI TÁRSASÁG UJ TAGJAI. A Petőfi Társaság kedden délután öt órakor tartotta az Akadémia úgynevezett képestermében Pékár Gyula elnökletével idei tagválaszt° kö-gyülesét. A közgyűlés iránt rendkivül nagy érdeklődés mutatkozott, s a társaság tagjai közül 36-an jelentek meg. A tagválasztás során a társaság tiszteletbeli tagjául választották egyhangúlag K o r n i s Gyula egyetemi tanárt, v. államtitkárt, majd azután sor került a három rendes tag megválasztására. A hat jelölt közül izgalmas szavazás után B a b a y József, ifj. B ó k a-y János és D u t ka Akos került ki győztesként, akiket az elnök a Petőfi Társaság újonnan megválasztott tagjainak jelentett ki. Érdekes, hogy Babay József 26, Bókay János 23 és Dutka ükos 2e szavazatot kapott. A továbbiak során Lázár Béla előterjesztette a Jókainagydij odaitélésere kiküldött bizottság jelentését. A bizottság, amelynek tagjai Osaszar Elemér, Szász Károly és Lázár Béla voltak, egyhangúlag P e k a r Gyula "Attila" cimü regényének Ítélte oda a Petőfi-Társaság idei nagydiját a Ezután B odor Aladár számolt be a százpengós Halmos Izorféle pályázat eredményéről. Ismertette, hogy összesen 291 pályázat érkezett be erre a Urai verspályázatra, s a bizottság a 267. számú pályázónak itelte oda a dijat, mig a 251 0 számú pályázót dicséretben részesítette, A pályázat eredményét a március 17-iki nagygyűlésen hozz ák nyilvánosságra, Ezévi nagygyűléséit március 17-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órai kezdettel az Akadémia dísztermében tartja a Petőfi-Társaság. A nagygyűlés után a Duna palota különtermében ünnepi ebédet rendeznek. /MOT/Vr -—AZ EGÉSZSÉGES ES A BETEG SZÍV* Az Országos Közogészségi Egyesületben , B o d o n Károly egyetemi m.tanár előadáso tartott az egészséges és a beteg szivről. Előadása illusztrálására vetitettképokkel bemutatta az egész séges sziv szerkezetét es a beteg szivén látható elváltozásokat. Az alacsony abbrendü állatoknak,ha terjedelmes nagyságot érnek is el, mint például a medúzák, még nincsen vórrendszerük. Magasabban haladva ogyos féregcsaladok erei már szabályos összehúzódásokat mutatnak, ezeknél az ér egyúttal sziv is, valamint az idegfonal egyúttal agy is. Ha az ilyen férget darabokra vágjuk, az ogyos darabok tovább élnek, mert mindén darabnak megmarad a tápláló csatornája, az idogagya_.es az érszive. Az igazi sziv ott kezdöaik, ahol ez már mint egyedül való központi motor működik. így a halaknál, a kótéltüoknél, a hüllőknél, madaraknál, emlősöknél. etb c Ezután azzal folytatta, hogy az életet nem lehet pusztán mint fiziko-kémiai folyamatot felfogni, ahhoz még bizonyos ismeretlen eredetű alapmüveletek kellé nek, amilyenek az önáthasonitás /Asszimiláció/, az önkiválasztás, az önmozgás, az önosztódas, az önátalakulás. Az egészséghez pedig megfelelő életmód mellett a szervezet teljes alkalmazkodási képessége, a biológiai reakciók hiánytalan működése, adott esetekben az ellenanyagok hiánytalan termelődése, a hormonok kiegyensúlyozottsága ós talán elsősorban az egyes szerveknek a születéstől fogva normális anatómiai berendezettsége és a fejlődés idejében az anatómiai szübsztrátum alakbeli es müködésbeli helyes kialakulása szükséges. - Érdekes volt az előadásnak a sziv úgynevezett automatizmusáról szóló ismertotéso. A testből kivágott sziv - mondotta - kellő kísérleti berendezés mellett még sokáig tovább élhet, A newyorki Rockefeller-intézetben sejtek láthatók, amelyeket Carrel, még 1902ben vágott ki ogy csirke szivéből es amelyot ma, 33 év után is tovább élnek és lüktetnek, Rousseau Rouenban 1807-ben egy gilotin utján kivégzett asszony szivén még huszonnégy óra múlva is látott összehúzódásokat és két francia törvényszéki orvos: Rognard és Loyo egy halálraítélt lefejezése után még husz perc múlva is észleltek^ állitólag elég sza bályos . érve rést, Ezután arról értekezett- hogy a szívbetegségek leggyakoribb okáa reuma tíz mus, Egymagában gyakrabban szeropel, mint a többi ok együttvévo. /Folyt „köv./