Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-05 [124]

UHWAGQS LEVÉLTÁR MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K szekció Kézirat Tizenegyedik kiadás. Budapest, 1935, március 5. XVII. évfolyam, 53 0 szám, HÍREK -TPJ, BóKAY JÁNOS, BABAY JÓZSEF ÉS DUTKA ÁKOS LETTEK A PETŐFI TÁRSASÁG UJ TAGJAI. A Petőfi Társaság kedden délután öt órakor tartotta az Akadé­mia úgynevezett képestermében Pékár Gyula elnökletével idei tagválasz­t° kö-gyülesét. A közgyűlés iránt rendkivül nagy érdeklődés mutatkozott, s a társaság tagjai közül 36-an jelentek meg. A tagválasztás során a tár­saság tiszteletbeli tagjául választották egyhangúlag K o r n i s Gyula egyetemi tanárt, v. államtitkárt, majd azután sor került a három rendes tag megválasztására. A hat jelölt közül izgalmas szavazás után B a b a y József, ifj. B ó k a-y János és D u t ka Akos került ki győztesként, a­kiket az elnök a Petőfi Társaság újonnan megválasztott tagjainak jelentett ki. Érdekes, hogy Babay József 26, Bókay János 23 és Dutka ükos 2e szava­zatot kapott. A továbbiak során Lázár Béla előterjesztette a Jókai­nagydij odaitélésere kiküldött bizottság jelentését. A bizottság, amelynek tagjai Osaszar Elemér, Szász Károly és Lázár Béla voltak, egyhangúlag P e k a r Gyula "Attila" cimü regényének Ítélte oda a Petőfi-Társaság idei nagydiját a Ezután B odor Aladár számolt be a százpengós Halmos Izor­féle pályázat eredményéről. Ismertette, hogy összesen 291 pályázat érke­zett be erre a Urai verspályázatra, s a bizottság a 267. számú pályázó­nak itelte oda a dijat, mig a 251 0 számú pályázót dicséretben részesítet­te, A pályázat eredményét a március 17-iki nagygyűlésen hozz ák nyilvános­ságra, Ezévi nagygyűléséit március 17-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órai kezdettel az Akadémia dísztermében tartja a Petőfi-Tár­saság. A nagygyűlés után a Duna palota különtermében ünnepi ebédet rendez­nek. /MOT/Vr -—AZ EGÉSZSÉGES ES A BETEG SZÍV* Az Országos Közogészségi Egyesületben , B o d o n Károly egyetemi m.tanár előadáso tartott az egészséges és a be­teg szivről. Előadása illusztrálására vetitettképokkel bemutatta az egész séges sziv szerkezetét es a beteg szivén látható elváltozásokat. Az ala­csony abbrendü állatoknak,ha terjedelmes nagyságot érnek is el, mint pél­dául a medúzák, még nincsen vórrendszerük. Magasabban haladva ogyos féreg­csaladok erei már szabályos összehúzódásokat mutatnak, ezeknél az ér egyút­tal sziv is, valamint az idegfonal egyúttal agy is. Ha az ilyen férget darabokra vágjuk, az ogyos darabok tovább élnek, mert mindén darabnak megmarad a tápláló csatornája, az idogagya_.es az érszive. Az igazi sziv ott kezdöaik, ahol ez már mint egyedül való központi motor működik. így a halaknál, a kótéltüoknél, a hüllőknél, madaraknál, emlősöknél. etb c Ezután azzal folytatta, hogy az életet nem lehet pusztán mint fiziko-kémiai folya­matot felfogni, ahhoz még bizonyos ismeretlen eredetű alapmüveletek kellé ­nek, amilyenek az önáthasonitás /Asszimiláció/, az önkiválasztás, az önmoz­gás, az önosztódas, az önátalakulás. Az egészséghez pedig megfelelő élet­mód mellett a szervezet teljes alkalmazkodási képessége, a biológiai reak­ciók hiánytalan működése, adott esetekben az ellenanyagok hiánytalan ter­melődése, a hormonok kiegyensúlyozottsága ós talán elsősorban az egyes szerveknek a születéstől fogva normális anatómiai berendezettsége és a fejlődés idejében az anatómiai szübsztrátum alakbeli es müködésbeli he­lyes kialakulása szükséges. - Érdekes volt az előadásnak a sziv úgyneve­zett automatizmusáról szóló ismertotéso. A testből kivágott sziv - mondot­ta - kellő kísérleti berendezés mellett még sokáig tovább élhet, A new­yorki Rockefeller-intézetben sejtek láthatók, amelyeket Carrel, még 1902­ben vágott ki ogy csirke szivéből es amelyot ma, 33 év után is tovább él­nek és lüktetnek, Rousseau Rouenban 1807-ben egy gilotin utján kivégzett asszony szivén még huszonnégy óra múlva is látott összehúzódásokat és két francia törvényszéki orvos: Rognard és Loyo egy halálraítélt lefejezése után még husz perc múlva is észleltek^ állitólag elég sza bályos . érve rést, Ezután arról értekezett- hogy a szívbetegségek leggyakoribb okáa reuma tíz ­mus, Egymagában gyakrabban szeropel, mint a többi ok együttvévo. /Folyt „köv./

Next

/
Thumbnails
Contents