Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-05 [124]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. H e t e d i k k i a d á s , Budapest 1935, március 5

8 XVII, évfolyam,. 53 0 szám. Hl R E K ZlCfff ISTVÁN GRÓF MÚZEUMI FŐIGAZGATÓ ES BAJZA JÓZSEF EGYETEMI TANÁR ERKE*. KES ELADÁSAI A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN, A Magyar Tudományos Akadémia I

0 osztálya a tagok és az érdeklődök nagyszámú részvételével most tarcotta ülését

c Az ülasen Gomb o c z Zoltán egyetemi tanár elnökölt, kinek megnyitója után gróf Z i c h y István a Magyar Történeti Múzeum főigazgatója "A magyarság származása" cinü készülő munkaj ából olvasott fel rendkivül érdekes szemelvényeket 0 Az előadó elüezör a prehistória módszereiről adott rövid áttekintést , majd kiemelte a biborban született Konstantin bizánci császár feljegyzéseinek nagyjf ont oss ágát, mert ezek egyrészt legkorábbi történeti adatai a magyarságnak:, másrészt pedig népünk tört éne t-e lőtt? múltjára is fényt vetnek a törzsszervezet leirásával és azzal, hogy ezek tartották fenn a magyar törzsek Ősi neveit. JL magyarság —Konstantin császár leirása szerint;- törökös jellegű, nagy állattenyésztő pusztai nép volt, de másrészt épp az ő leiÉásából ismerjük a magyar nyelv legrégibb finn-íigor szavait is. Ebből a neháry szóból /pl, köz az Etelköz nevében/ és mai kétségtelenül finn-ugor eredetű nyelvünkből arra kell következtetnünk - fejtegette az előadó,—hogy a honfoglalók, vagyis azok^Jiegalább agy része beszélte ezt a finn-ugor eredetű nyelvet. így az előadó szerint a magyar őstörténeti kutatásnak először azt a kérdést kellene tisztáznia, hogy olyan finnugor nép volt-e a magyar, amely ősnyelvót megőrizte

? de társadalmi szervezetében, gazdasági berendezésében, külső megjelenésében teljesen eltörökösödött? Vagy olyan török nép-e, amely ősi nyelvet feladta és eredeti életformáit megőrizve vette fel finn-ugor nyelvünket? Az előadó ezt a kérdést tgfitva hagyta, majd még néhány részletet olvasott fel munka j ából, melyekben, annak az ugor népnek szokásairól és lakásáról van szó, amelytől nyeIvünk szármai±k

0 í z érdekes előadás után B a j z a József egyetemi tanár "Magyar Benigna a .horvát költészetben" címmel tartott érdekes előadást,, arról a szerepről, melyet Kinizsi Pál felsége, Magyar Benigna a horvát költészetben játszik, A tizenhatodik század második évtizedében irta meg az első horvát világi .drámát Lucics Hannibál lesinai költő, A dráma cime Robinia*yrabnő/, hősnője pedig Magyar Benigna, akit szerelmese,,, az ifjú Derencsin szabadit ki. A dráma tárgya - fejtegette az előadó - a?, régi horvát nép költészetebői van meritve. Lucioe leleménye, hogy Bonignát teszi meg rabnővé az volt, hogy a kis raguzai köztársasagot mint a szabadság hónát dissőitse. Csak Raguza volt akkor szabad a horvát Adriám: a többi terület török, vagy velencei Járom alatt nyögött. Mivel pedig Lucios Benigna atyját, Magyar Balázs horvát bánt tartotta az Adria legnagyobb hősének, Bonignát totta meg a raguzai szábodeác? Jolkópévéa Az ••"7-őadó szembefordulva az eddigi horvát kutatókkal, ezt a drámát egészen uj megvilágításba állította. A dráma egyik fontos személyéről, Vlaskó bánról kimutatta, hogy nem más mint Brankovics Vuk, akit Mátyás király tett meg szerb despotává. Magyar Benigna még később is nagy szerepet játszott a horvát költészetben, Buda felszabadulása után a curzolai Kanávelics Péter horvát költő húszezer soros eposzt irt Könyves Kálmán magyar királyról. Ebben az eposzban Benigna a rab Dalmácia jelképévé lesz, aki szerelmesével, Horvátország jelképével, Kálmán király jogara alatt egyesülő Kanávelics eposzát Lipót császárnak ajánlotta, ami világossá teszi a költemény politikai tendenciáját Az eposz:, valójában politikai memorandum, költői formában. Mindkét előadónak az Akadémia és a megjelent előkelő hallgatóság nevében az elnöklő Gombóc z Zoltán egyetemi tanár mondott köszönetet, majd a szakosztály zárt ülésben folyó ügyekot tárgyalt. /MOT/ Vr- «*—