Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-02 [124]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 5, törvényszéki kiadás. Budapest,. 1935. március 2. '"'";•••*•., ZU BELYEGCSALáS.. »/l. folytatás./ A detektiv további vallomása szerint Kraúsz nem érkezett a megígért időben az elkészített egymillió címkéért, ps dig detektiv várta a kőnyomdász üzletében. Később bizalmas bejelentésből értesül­tek arról, hogy tulajdonképpen Mihályi volt a megrendelő, akinek Ar­gentiniában gyógyszeráru üzlete van. Kimentek a detektívek Mihályi la­kására is és az útlevélből megállapították, hogy Mihályi a rendelés előtt néhány nappal érkezett vissza Buends Airesból Budapestre, tehát az adatok egyeztek. Mihályi kezdetben is tagadott, Krausz aionban egy Buenos Airesben lakó rokonára Braun Helénre hivatkozott és azt adta elő, hogy ez küldött neki pénzt a a cimkék megrendelésére. A 8oo pun­gőből 3oo pengőt adott a nyomdásznak, a fennmaradó összeget pe dig megtartotta magának. A detektiv részletes kihallgatása után Sopousek János nyomdász ismertette a megrendelés történetét, /Folyt.köv./ Sy. ZU F Ö LDHITELBANK /2.foly tatás./ Nem állapította meg a törvényszék azt sem, mintha a vád­lott igazgatók folyószámlája a Földhitelbanknál fedezetben megterhe­lést is tartalmazott volna; a vitás esetek mindegyikéberi sikerült tanúvallomásokkal és a szakértők véleményével kimutatni, hogy a fo­lyószámlák ellenértéke tekintetében az igazgatók kellő vagyoni fede­zettel rendelkeztek. A bíróság ezért a vádlottakat az ezzel kapcso­latos vádporttok alól r ls fölmentette. Amiatt sem lehetett elitélni"a" vádlottakat, mintha * amint azt az ügyészi vád terhükre imputálta, ­előre tudták volna a bekövetkezendő összeomlást s igy mulasztásuk­kal előmozditották volna a bank betevőinek károsodását. A hitelezők megrohanását az igazgatók előre nem láthatták s a bank fizetésképte­lenség© a rön folytán - bármily ellenintézkedés megtétele ellenére is - feltétlenül bekövetkezett volna. A Nemzeti Bánk ugyanis megtagad­ta a vorkassát a lo.ooo fontos váltó beváltásakor, ennek a pénzpiacon hiro ment s igy a Földhitoibank fieetőképességébe vetett bizalom meg­ingot. A Földhitelbank, a szákértők szerint, rendelkezett ugyan bi­zonyos összegű mobil tökévol, do őzzel az összeomlást meg nem aka­dályozhatta. Tényként állapítja mog a bíróság, hogy a Földhitelbank" igazgatói az összeomlást közvetlenül megelőző napokban a megrohanás­ra nem számithattak. Bizonyiték erre az a körülmény, hogy a pénzpiac helyzetével tisztában lévő Erney Károly bankigazgató sem vette ki betétjét a Földhitolbankből. Beszédesen bizonyit e körülmény mellett az a tény is, hogy Zala vezérigazgató sem vette fel a bank pénztárá­ból' esedékes jutalékát a rön beálltát'közvetlenül megelőző időpont­ban. Tény. hogy Paupera olnökigazgató, elsőrendű vádlott a kritikus napon a keső éjszakai órákig tárgyalt"a pillanatnyi megsegítésről a pénzügyminisztériumban s igy "dó fecte" csak az éjszakai °rákban, a bankba való-visszatéréso' után, volt alkalma 82.ooo pengős követelé­sét felvennie. Jóhiszeműsége ellenében nem merült fel bizonyíték. Megállapította a bíróság végül azt is, hogy Rizsits igazgatónak is jogában állott betétköveteiesét - a megrohanást megelőző időpontban ­felvennie^ s igy a vádlottak egyike sem csökkentette tudatosan és rossaMszemüen az intézőt'betétállományát. Bary Zoltán dr; kir. ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be; Fellebbezett másrészről az elitélt Révai Pál igazgató éá védője is. /MOT/Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents