Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-12 [124]

> • • * r 4. törvenyszéki kiadás. . Budapest, 1935* március 12^ PÉNZHAMISÍTÓK A BÍRÓSÁG- ELŐTT. A büntetőtörvényszék Fonyódy-tanácsa ma két pénzhamisitási bünpert tárgyalt. Az"egyik ügy vádlottjai Bodó Józsof és Filor Forenö napszá* mosok voltak, akik ellen az ügyészség pénzhamisítás büntette, illetve" hamis pénz csalárd használatának vétsége cimén emelt vádat. Bodó a fe­hér megyei Kisláng községben hamisitott 56 darab egypengöst és a for­galombahozatalnál Filor volt segítségére, Bodó töredelmesen beismerte bűnösségét és nyomorával védekezett. Védekezése szerint nem jól sike­rültek a hamisítványok és ezért csak néhányat lehetett forgalombahoz-" ni.- Filor ' tagadta bűnösségét. A törvényszék lefolytatja a bizonyítá­si eljárást, majd Kovács Béla dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után Bodó Józdefet héthónapi börtönbüntetésre Ítélte pénzhamisítás bűn­tettéért, Filor Ferencet pedig a forgalombahotatálnál való segédkezés­ért 8o pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Az itélet'nem jogerős. Horváth Mihály, Plechenschmidt Rihárd, Horváth'István és Máté Béla voltak a másik pénzhamisitási bünper vádlottjai. Ez esetben Pleóhenschmidt volt az értelmi szerző és ő ajánlotta Horváth Mihály­nak, hogy 1 pengősöket hamisítanak. Kitűnően felszerelt pénzhamisító gépet állítottak elő és Horváth István lakatosmester lakásán folyt a hamispénz gyártása. Máté Béla adta a pénzt a hamisításhoz szükséges anyagok beszerzésére és az ő lakásán volt hosszú Ideig a gép is. Mind a négy vádlott letartóztatásban van. Horváth'Mihály" és Plechenschmidt teljes beismerésben voltak^ Plechenschmidt,aki mü-"* szeróáz, vállalta az értelmi szerzőséget is es szinte büszkén hangozt" tattá, hogy ő értett egyedül a pénzgyártáshöz és ő is végezte a legfon­tosabb munkákat. Ötvennyolc darabot később - miután a hatóságok meg­beszélték a hamis-pénzverde működését - a Dunába dobtak, de ekkorra már néhányat sikerült forgalombahozni. Horváth István csak annyit is­mert be, hogy lakására hozták a gépet és ott mig ő munkában volt, ma­nipuláltak valamit, de hogy mit, arról csak későbtyszerzett tudomást. •Máté Béla szintén jóhiszeműségével védekezett, A szakértők megállapí­tása szerint feltűnő jól sikerültek az ezüstöntvényből készült hamle sitványok, de alkalmasak voltak a megtévesztésre az ezüstözött réz ­öntvények is, A törvényszék Kovács Béla dr, ügyészségi alelnök vádbeszé­de alapján bűnösnek mondta ki Horváth Mihályt és Plechenschmidt Ri­hárdot pénzhamisítás bűntettében és ezért Horváthot egy évi, Ple­chenschmidt Rihárdot pedig egy évi és négy hónapi börtönbüntetésre, mig , Horváth Istvánt és Máté Bélát-bűnsegéd! bünrészesség miatt .» fejenként öthónapi fogháebP- ebesre . Ez az itélet jogerős. /MOT/Sy, • it eltér/ HATSZÁZ PENGŐ PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A MAGYARSÁG ZSAROLÓJÁT. Csekő Zoltán magántisztviselő/a Magyarság Lapkiadó R.T. tisztviselő­je volt és 1933 elején rögtöni hatállyal elbocsájtották állásából, Csekő' Zoltán ellen a lap később zsarolás miatt feljelentést tett és a kir. ügyészség meg is vádolta a tisztviselőt "zsarolás vétségével. A vád szerint Csekő Zoltán' azzalf-íónyegetéssel, hogy a Magyarság köz-" gazdasági bevételeit közölni fogja, Rupprecht Olivérről a vállalat ve­zérigazgatójáról kompromitáló levelet tesz közzé^ 57oo pengő megfize­tésére akarta bírni a vállalatot, A bűnügyet ma tárgyalta a büntető­törvényszék Schirilla-tanácsa, amely előtt Csekő Zoltán tagadta bű­nösségét. Védekezése szerint a Magyarság egyik finanszirozöja megbízta őt, hogy a vállalatnál revíziót végezzen és a revizió . során rájött, hógy ott visszaélések történtek. Amikor Rupprecht Olivér meg­szerezte a részvénytöbbséget, őt azonnali hatállyal elbocsájtotta az állásából. Pert indított a vállalat ellen s közben egyezkedni akart, el is fogadott volna 12oo pengőt, de mert egy olyan nyilatkozatot akartak vele aláiratni, mely szerint semmiféle visszaélésről'bem tud, s ezt a nyilatkozatot nem irta alá.a~z egyesség nem sikerült. Később" a munkaügyi biróság makacs sági ité;' • ?.% hozott a lapkiadóvállalat, el­len s ókkor üzentek néki, 2nogy hajlandók egyességet kötni. Egyességet kötött, kapott 2ooo pengőt» A visszaélésekről szolc vádjait még ko­rábban irásbafoglalta s ezá>j-t őL rágalmazás miatt feljelentették, de az egyesség értelmében bocsánatot kért a tárgyaláson s a panaszt visz­szavonták. Ismételten hangoztatta, hogy nem akart zsarolni./Folyt,köv/

Next

/
Thumbnails
Contents