Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-11 [124]

í. C^I^VTa'^I^T? ÉS SIKKASZTÁSSAL VADOLT ttGYVTD . Dr, Faludi Jonő ügyvéd ollón a királyi ügyészség magánokirathamisitás büntette és folytatólagosan olkövetett sikkasztás "büntette miatt emelt vádat. A vád szerint dr, Faludi Jenő ügyvéd Tóth Jánosncval kitöltetlen Ivpapirost Íratott alá s a biankó lap'aláírása fölé 22oo pengőről és 4oo pengőről szóló nyugtát állított ki, s az asszony pénzéből 3o96' pengőt elsikkasztott. A bűnügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék dr. Lengyel János törvényszéki biró elnökletével. eDr, Faludi Jonő a tárgyaláson tagadta bűnösségét, elmondotta, hogy Tóth Jánosné jogi képviselője volt,'az asszonyt egy a MÁV ellen inditott kártérítési porben képviselte, A megállapodásuk az volt, hogy azokat az öászegoket, melyeket a biróság Tóth Jánosnénak a por tartamára megítél, megtarthatja, de ő mégis lomondott űrről az összegről, 22oo pongot és 4oo pengőt fizetett ki Tóthnénak, aki ezekről az összegekről nyugtát adott. Nem igaz, hogy üres papirost íratott alá az asszonnyal. Bár megállapodásuk szorint a 22oo pengőt megtarthatta volna, ezt nom tette, mert a biróság nagy perköltséget, 16oo pongot állapított meg a számára. Tóth Jánosné, a feljelentő;: a tárgyaláson azt a vallomást tette, hogy a per folyamán osodékos összögökről sem mondott le,'az ügyvéd üres papirost Íratott vole alá és ismótelton hangoztatta, hogy dr, Faludi Jenő őt 3o96 pengő orojéig megkárosítótta. Az elnök az asszony elé tárta az Írásszakértőnek azt a véleményét, hogy az aláírása fölött lévő "elolvastam és alátrtam" megjegyzést is S irta, de az asszony kijelentette, hogy oz az'irás nem tőle származik. Kihallgattak 'egy tanút, aki arrOl vallott, hogy látta, amikor egy alkalommal dr, ^aludi Jenő üros blankottát Íratott alá T

óthnévál. A vádlott ügyvéd felesége és testvére szintén' vallomást tottok, szerintük Tóth Jánosné ak-' kor irta alá az iratot, amikor a,nyugta szövege már a papiroson volt; A éörvényszék az okirathamisitá3t és sikkasztási ügybon bizonyítás kiogészitést rendelt ol és a tárgyalást elnapolta. /MOT/ P. CSALÁSI PER SZINAR J-IYKT.NT ELADOTT ÉKSZEREK KÖRÜL. Érdekes csalási port tárgyalt ma délelőtt Sebők Zoltán dr, törvényszéki biró. Egy ékszorgarnitura miatt jelentette fel Szikra Károly bankigazgató Roson3tingl Elza ékszerészt, aki - állítólag - színaranyként adta ol az ókszort, amelyről később derült csak ki, hogy más anyag is van a nemes fémben.. . ' A tárgyalás megnyitása után Sobők biró kinyitotta az ék-.' szortokot, amelyben a por alapját képező értékes aranygarnitura volt. Százkét darab különféle pénzből állt a különleges készlet: dukátok, Napoloon-aranyak, régi törött pénzek és más aranyérmékből kétsoros nyakékot, több sörből állo karkötőt, fülbevalót és brosstűt kóssitott az ötlotoo ékszerész, A garnitúra előkelő helyről került eladásra Rosenstlngl Elzához, aki azután 215o pengőért adta el Szikra Károlynak. Az ügyészség vádja sáorint az ékszerész fondorlatos módon megtévesztette a bankigazgatót, mert ázt hangoztatta előtte, hogy színaranyból vannak az egybofüzött érmék, Rosonstingl Elza tagadta bűnösségét. Elmondta; hogy a napi aranyárfolyamon számították ki a lemért'aranyékszer árát, do ebben már bennfoglaltatott a kereskedői haszon is; Nem felel meg a valóságnak a vádlptt szorint az, hogy szinaránynak, vagyis más anyagtól mentesnek mondották az eladáskor az ékszert, ami már azért sem lehetséges, mert az anfcny teljesen tiszta állapotában olyan puha, hogy abból ékszert nem lehet formálni. Általában színaranynak novozlk azt az ékszert,amely mogközeliti összetételébon a legfinomabb aranyat. Kihallgatták Szikra Károlyt, aki azt hangoztatta, hogy megtévesztették. Háromszázötven pongőbon jelölte meg a kárát, - Tudja Igazgató ur, hogy már az elomi iskolában tanítják, hogy színaranyból nem lehot ékszort készíteni? - kérdezte Priesender László dr. védő, ,-~ En színarany ékszert vettem, erről szól a számla is, válaszolta az igazgató, ' ' /Folyt.köv./ Sy,