Magyar Országos Tudósító, 1935. március/1

1935-03-11 [124]

Budapest, 1935* március 11. XVII. évfolyam, 58. szám. HÍREK " AZ ÍNSÉG ÉS Á TÜNVDÉS VISZONYA" Ezzel a cimmel tartott nagyon tanulságéi előad&t hétfőn este a ''Magyar Egyesület a Leánykeresv^dés Ellen erkölcsvédelmi tanácsának ülésén Luk . t s Sarolta a Magyar Vöröskeresz Egylet ügyvo zető alelnöke. Az előadásfelőkelö közönség hallgatta végig, köztük A p p o n y Albert grófnő is. D o r o s Gábor elnöki megnyitója után Lükáts Sarolta áttekinthető képet adott Magyarország nyomoráról, statlsztiícai számokkal támasztva alá adatait. Eszerint mult év februárában 157.129 egyén szerepel a népjóléti nyilvántartásban, a nyilvántartott cc alád .ok szama 43.000. Tehát minden hetedik ember segélyre szorul. S z e ri d y *M*roiy polgármestersége előtt 6*00C gyerek ment reggeli nélkül iskolába, amire egy jöttek rá, ho iskolás gyerekek órák alatt egymásután ájultak el az éhségtől. Ma 25.000 tejadaget osztanak szét a gyerekek között. A 12.27C fővárosi üres lakás közül 6.053 egyszoba konyhás lakás, amely szintén beszédes bizonyítéka a nyomornak. A beszerzett adatok szerint 1.068 -gyén lakik tizedmagával egy lakásban, A múltév szeptember 13-én 112 csaláa veit a fővárosban hajléktalan. - Az előadás további részében a gyermek nyomorra tért át az előadó és kifejtette, hegy a Vöröskereszt 1.000 gyermek é'» körülményeitől készi ;ett statisztikai feljegyzést. Ebből kiderült, hegy a gye: kok egyharmada sosem látott tejot. Nyolcvannyolc ^-kának nem volt külön fekvőhelye. A továbbiakban a munkanélküli családokról adott számadatokat és vidéki példákat is felhozott. Az egyik faluból a plébános több család részére kért minimális segitségot, amelynek mértékét egy család évi legszükségesebb pénzsogélyekent tiz pengőben jelelt meg. Ez a tlz pengő sóra, gyufára, petróleumra, cérnára és szappanra kell, amit csak pénz rt lehet beszerezni. Jellemző tünetként jmlitctt... meg Luk át s Sarolta, hogy a kenyér fogyasztás Debrecenben feltűnő módon csökkent. A nyomort összevetve a bűnözés arányszámával, azt állapította meg, hogy t szegénység önmagábanvévc még nem bűnöz'st kiváltó ok. A stabil szegénység a legtöbb esetben a legtlsztaj^égesobb leg^vo11ás osabb ember tipust termeli ki, szerinte az anyagi helyzet bizonytalansága,hullámzása nagyobb mértékben váltja ki a bünözésóktet. . Ezt a megállapítást adatokkal is alátámaszt--tta. Foglalkozott az öngyilkosságok statisztikájával, amely szerin 1929'-ben 3991 öngyilkossági eset köziül 818 oka a nyomor volt, mig 1933t7§%13 közül 1657 öngyi^lks ind kolta anyagi okkal az élettől való megválást. A fiatalkorúak önygyilk^sságl statisztikája szerint 1929-ben 276 eset közül 68 leány, 2o8 fiu, 1933-ban 360 öngyilkos közül 94 leány és 236 fiu. A szoxuál erkölcs terén való bűnözésnél szintén nagy szerepet játszik az Ínség. Kirívó példaként említette fel, hogy a gimnáziumokban a leányok közül annyira elharapódzott a fiukkal való bizalmas kapcsolat keresése, ly-^v az a leány aki nem követi társ

r

't ezen az uton , szint- szégyenll magát. Arról is beszélt Lukáts Sar lta, hogy a nyomor zsufrláslg megtölti az idegosztályokat• A továbl akban bűnözés statisztikát adott és megállapít - tta, h'-gy a kereskedőkre esi'; a legnagyobb arányszám, ami szintén ez anyagi állap-t hullámzásával kapoaclor* tos előző következt:tést támasztja alá. Végezetül javasolta: az erkölcsvédelml tanács indítson akciót a tekintetben, hogy a t< rsadalml tervezetek kiegészítői legyenek a hatósági segítésnek. Többen szólaltak fel, majd D o r o s Gábor b.zárta az ülést. /MOT/Sy /SÓ;