Magyar Országos Tudósító, 1935. január/2
1935-01-17 [123]
SIPÓCZ JENŐ FŐPOLGÁRMESTER Á VITÉZI REND ORSZÁGOS SZÉKHAZÁBAN rt A MAGYAR SZELLEM UTJA* CÍMMEL TARTOTT ELÓÍ.DAST. S i p ó c z Jenő dr» főpolgármester csütörtökön este a Vitézi Rend Ülloi-uti székházának dísztermében nagy és olőkelő közönség, -a Vitézi Rend nagyszámban egybegyűlt tagjai előtt-nagyhatásu előadást tartotf'A Magyar Szellem Utja n clmmel, A hallgatóság soraiban ott voltak: vitéz Horthy István lovassígi tábornok, vitéz fciszaboői Hellobronírfc Antal, tábornok, a vitézek főkapitányának helyottoso, vitéz Csanády Frigyes gyalogsági tábornok, báró Than Károly, Motz Rudolf. Raich Károly, Sárkány Béla alt áb őrnagy ok, vitéz Lázár Domokos tábornok, a budapesti Vitézi Szék kapitánya, Szeghoö Béla es Rácz Jonő tábornokok, vitéz Igmándy-Hogyossy Géza tostőrozredes, a Vitézi Szék ügyvezető kapitánya, vitéz Lipoooy Márton ozrodos,AVitézi Szék kapitánya, ott voltak továbbá*. Szopósváry Pál, Doroghy Farkas Ákos, Bódy László, Salamon Géza, bár 0 ^abarczy István székosfővárosi tanácsnokok, Csornr Kálmán,' a székosfóvárosi árvaszék olnöko, Kompolon Ágoston ügyoszt.ly vezető műszaki főtanácsos, Rosta János ügyosztályvozotő főjogyző, vitéz Bárczy Gábor, vitéz Mátyásfalvy Erik, vitéz Tomossy Győző törvényhatósági bizottsági tagok, Sara Béla tanácsbok, korüloti elüljáró, Battlay Imre főjogyző, kerületi olüljáró és még sokan mások. ( fi 1 p ő c z Jonő főpolgorjmostor olőadása elojén vissza pillantást votott a nemzőt korszakos átalakulásának fázisairaj a korosztény ség, a ronosa&inoo ós a francia forradalom eszméinek hat ásót vázolta a nomzeti elotro és a nemzeti szollem kialakulására, midonütt kiömölvén, hogy a magyar nomzeti szollom az idogon oszmékot mindig saját faji szolleméhoz ét: g,onu^I^ozasához idomitotta és szeroncséeon alkalmazni tudta, A nemzeti őzollom volt az, amoly fönntartotta ozor évon át a lognagyobb mogpróbáltatások között is ozt a kis nomzotot. Korunkra áttérvo többokközött ozokot mondotta a főpolgármester: ' T T;i körülnézünk, azt látjuk, hogy majdnem minden nemzet körülöttünk uj problémákkal b '-rkózik ós nomzeti létét uj alapokra akarja holyozni, Mindonütt a szociális problémák állanak a kérdésok homloktorébon, A legtöbb nomzot és állam a szouiálie problémák mogoldasán fáradozik. Azt hiszom, hogy a mi noazetünk, Magyarország som nézheti tétlonül ami a világon köröskörül történik. Nokünk valamiképpen állást koll foglalnunk, nekünk a mai nomzjdéknok, mort ozt a feladatot, ozt a kötolosségot nom tóihatjuk át az utánunk kövotkoző nomzodékro, az ifjúságra, Mog koll oldani a problémákat minél hamarább, mort ugy érzőm történőim! időkot élünk és mindennap vosztoségot jolontono. Mi a toondő? Azt hiszom, valamattgpnyion a mai társadalmi ós gazdasági rond alapján állunk, Do elismerem, azokat a felszegő égokot, hibákat es visz áss ágokat is, amikot a mari' gazdasági rondbon mog koll szüntotni. Látjuk, a nagy szabadosságot és a- pusz- ^ titó versenyt, ai-iolp véroinkot olyan oróson sújtja. Ha ozt a nen^eíot fonn akarjuk tartani - mondotta a főpolgármester - ha erős, egészséges Magyarországot akarunk, akkor nokünk e térqn okvotlonül cselekedni koll, A másik teendő, ami roánk vár az, hogy a társadalmi közszollomot igyokozzünk minél mogfolelőbbon és holyosobbon átalakítani, s őzzel a nomzot ogész lolkülotét, Nokünk olyan élotfolfogást koll toromtoni, hogy sonkisom élhot mahapság a saját kényo-kodvo szerint, hanom mindönki a maga élotévol lo van kötelozvo egy nagy egésznek, ogy szont f ogalomnakj a nomzot számára, - A szolgálat, a kötőlosség-toljősitós és a f ololősségt** ^ datnak azt az érzését kell mogorŐsitönünk és az ifjúságban is kifőjlosztonünk, amoly fölemel bonnünkot, ogyo'sit, összoolvaszt a nomzot lelkével, . hogy mindönki érozzo és mogértso a sorsközösségot. Arra koll törokodnünk, hogy minden gondolatunkat ós érzésünket a nomzoti oszmény köré tudjuk csoportosítani, Fzért van szükség arra a nagy roform munkára, amolyről oly sokat hallunk os anely most már hivatalos program is, és amoly bonno el mindannyiunk lelkében. H ^„ji^.^uia /Folyt. köv,/D,
