Magyar Országos Tudósító, 1935. január/2

1935-01-14 [123]

H I R 3 K AZ "ETNE3Z" TÍZÉVES JUBILEJMI DÍSZKÖZGYŰLÉSE. Hétfon délután tartotta az ETNESZ /Elszakított Térülőtökről Származók NŐogylotoinok Szövotségo/ tizodik évi jubilauni díszközgyűlését a TESZ disztomébon. Sok nőogyosület képvisoltotto mag át és az olőkolőségok olső sorában helyet foglalt Gömbös Gyula minisztorolnök novéro dr, Jagorno Gömbös Karola, aki az ETNESZ ügyoi iránt mindig nagy erdoklődést tanusitó édesanyja hely ott vott részt a jubiláris ünnopségon. A Hiszekegy nyitotta inog a diszgyülés programját, amoly dr, Thirring Gusztáv né, az ETNESZ olnöko és a nyugatmagyar országi csoport kiküldötto, - üdvözlő szavaivá 1 kozdődött, Az jlnöknő utalt arra, hogy a szövotkozős gondolatát a Dalvidék inditotta útnak, amolyhoz csatlakozott a nagy csoportot képviselő Erdély, s ozt kövotto a hatalmas kultúrfölény t jolantő Falvidék Mad ách-oulékoiv el. A négy ogyosülot, amolybon jolontos munkát végzott a nyugat magyar országi rószok csoportja, egymást orősitotto a szonvodésokbon s az volt a colja, hogy a fiatalabb gonoráció omlékébo vésso a magyar faj fonmaradásának problémáit, ápolja lolkébon az ogyk or orős nagy nonzot történetét és Na gy na gyar ország ért való munkára sorkentso. Fontos föladata ezonkivül az ETNESZ-nok, sogitoni az elszakított országrészekről idemenokültok bajain és lohotőség szorint támogatni a rászorultakat, A szövetseg létrejöttén SZÍVÓS kitartással fáradozott Dér Istvánná Odor Margit, s volo ogyütt dolgozott a későbbi idők során a lolkos női gárda. További összotartásra ós kitartó munkára hivta fel a következő évokro is az ETNESZ-be tömörült magyar asszonyokat. Nagy taps kövotto ez elnöki megnyitót, amoly utánEöttov é n y i Oliv^rné társolnök, a kulturbizottság olnöko mondott beszédet, amolybon Zadravocz István püspök szavait idezto, amoly szerint: "Ti nem ide jöttetek, ti csak megakadtatok". Az ETNESZ is azért dolgozik - mondotta Eöttovényiné - hogy tagjai, akik az elszakitott térülőtökön éltek lo fiatalságukat s ozor onlék köti a kén-szerűségből elhagyót földhöz,- visszakerüljenek. Megemlékezett a Délvidéki Liga alapit ás ár °1, nagy no vü elnökiről, Horczog Foroncről s a többi vezetőkről: Stouor Györgyről, Lányi Mártonról, .u Eöttevényi Olivérről. Azzal fojozto bo hatásos szavait, hogy romélhatőlog rövidoson "visszacsatolt torületekről származók nőogylotoi cinro valtozhatik át az ETNESZ, * Ezután Szörtsoy Józsof, a TESZ ügyvozető olnöko^szorotottol üdvözölte a jubil ló szövotsegot, do különösön annak r.Iapitó elnökét: Dérné Odor Margitot, a leinek átnyújtotta a TESZ ér derekor oozt j ót és méltatta az ETNESZ mogszorvozéso körül kifojtott országos érdokü munkássá- . • ' gát. Az egybegyűltök meleg ünnep léobon r eszesitott ók Dér In cvánnét, Székolyné S o 1 y n o s Boa örökö3 tiszteleti elnök szavalta ol ozután "A rab magyar" cimü költeményét, majd E n d r Ő d y Jánosné , A d á n Éva irónő, a Szilágyi Erzsébot Nőogylot társolnöko beszámolóját olvasta fel, amoly az ordélyi csoport tovékonységét vázolta. - A felvidéki ogyosülotekröl dr. E r t 1 Jánosné, dr, P a u s z Ella örökös tisztolotboli elnök beszélt, majd Dér Istvánná szólalt fel és az egyosülotközi jóléti bizottság riogszorvoz sénok és mogalapitásának történetét ismortotto. Ez volt ugyanis tiz évvel ezelőtt a későbbi ETNESZ xrimo, Utána U á n á s s y Miklósné főtitkár az ETNESZ elnovczés keletkezéséről adott tájékoztatót. Ezután követkoztok az dvözlésok. A MANSZ, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság, a Nomzoti Szövetség, a Sopronmegyoi Kör, a Mag, arcr szági Nőogyosuletok Szövotségo és a Turul Szövetség kiküldöttől szivélyos szavakkal köszöntött k a jubiláló szövétségot, amoly elhatározta, hogy távirati utón fojozi ki hódolatát Gömbös Gfyula minis„toreInökkol szombon. Dr, B e r v i g Ödönné,a délvidéki hőlgybizottság és a vigalmi bizottság olnöko záróezavaival ért v^got a díszközgyűlés, /MOT/Sy, t ! —