Magyar Országos Tudósító, 1935. január/2
1935-01-14 [123]
F ÓVÁROS /A közigazgatási bizottság ülése. Folytat á s.2./ 0* ls süpgeti az^óbuda-Hungárlu-köruti uj dun-hldat. A Marglthld kibővítése nem lesz megoldás,, s a szóbanforgó ötmilliós költség hasznú nem lesz arány ban az áldozattal, A hld kiszélesítése nem pótolja a Hungárla-köruti uj hidat, amelynek megvalósítása elhalaszthatatlan. A Marglthld bővítésére szánt milliókat fordítsák helyesebb célra. Kívánja a szellemi . szükségmunka akció kereteinek tágítását és hangoztatja, hogy ezt a kérdést nem szabad szűkkeblűén kezelni. A főpolgármestert kéri,hogy a tizenhetes bizottságnak adjon módot a szanálással összefüggő tervek megvitatására,nehogy később esetleg torlódás legyen és az autonómia nyugodt munkáját ez*« által valami befolyásolja. P e y e r Károly csatlakozik Bánóczl László felszólalásához és 8 szükségének tartja, hogy a kormány minél előbb nyllatkozok, az idei költségvetés jóváhagyása tekintetében, mert amíg ez meg nem történik, nem tuünak x dönteni a tervezett nagyobbszabásu be ruház ásókról.Ml ve i tudomá sa szerint már a harmlnchármas bizottság legközelebbi ülése elécééi vezeí\kerül, az egyes nyugdíjalapok rendelkezésére álló pénzek f elhasznásdéól ^a-zt— ajánlói, hogy" a főváros a költségvetés jóváhagyásától függetlenül már most kezdje meg a kölcsöntárgyalásokat az OTI-val és a MABI-val. Az adókérdésedről szólvi megállapítja, hogy aZ együttesen közeit állami qdd hatmillióval kevesebb, a különadó; a fázisadó és az Illetékek elmén befolyt jövedelem szaporodott. Ennek a magyarázatát abban találja, hogy adót Budapesten jóformán már csak azot' fizetnek, akiknek látható keresetét meg lehet fogni. A főváros jövedelemforrása ezekszerlnt igen bizonytalan alapokra van feketetve, az állami adórészededés kalkulálása révén. Le kellene f Ixlrozni ,hogy a fővárosnak mennyi a garantált részesedése. Lehetetlen, hogy a kormány jövedelme az adókból állandóan nő, a főváros pedig elesik bevételeitől. A deficitet tehát nem a főváros csinálja,hanem az állam a különleges intézkedéseivel. A házadé-kedvezményt, véleménye szerint, ujabban ugy állapították meg, hogy a jövőövben számottevő építkezésre számítani nem lehet. "Ami a tatarozás! kedvezményeket illeti, a háztulajdonosok ne panaszkodjanak, mert közpénzből már háromszor szanálták őket cEredt tllég adókedvezménnyel építették a házukat, azután az Infláció idején papirkoronával^kifizették az adósságukat, most pedig harmadszor szanál'ik eket tatarozésl kedvezménnyel, ami sok háztulajdonosnak egész jó üzlete /Kozma Jenő: Be kell csukni azokat, akik visszaélnek vele./ Fetrovácz Gyula és Cs i lléry András: A munkanélküliek érdeke, hogy legyen minél több tatarozás. A munkanélküliek és .x munkások haszna ebből, mondja Peyer^ Károly,mlndössze annyi, hogy harminc filléres órabérekkel dolgoztatják őket, kihasználva nehéz helyzetüket, A Marglthld kérdésével foglalkozva megállap ltja, hogy a főkapitány uj lníjééke"Clééel lényegesen enyhítettek a helyzeten, de a Marglthld bajt.it azonban megoldani mégsem lehet. Nem megoldás a kiszélesítés sem, hanem egyetlen orvosság a Hungárla-uti hid sürgős megvalósítása, amely a forga&om nagyrészét át fogja vennl.Ezt a megoldást gyorsítani kellene. Különféle közintézményeknek köztudomás szerint több mint harmincmillió pengő tőkéje fekszik bankokban, minimális kamatozás mellett. Biztosra veszi, hogy ennek az összegnek- egy részét mobilizálni lehetne a hld építésére. Még az antipatikus hídpénz átmeneti bevezetését is elfogadhatónak tartja, ha ez hozzástgit a hld megvalósításához. A Csllléry által javasolt munkatáborok létesítését a legélénkebben ellenzi. Ellene van annak, hogy ^ gazdas.'gi életet bármiféle erőszakos Intézkedésekkel mégjóbban m egtorheljéko A Batthyány- téri csarnoknak sportcsarnokká való átengedése, Illetve az erről elhangzott felszólalások Trapcsánj hogy"" Budapestnek nincs egyetlen nagy megfelelő helyisége, ahol nagyobb n.mzctközi k 0n g re sszusokat, gyüléseV®*és más tömegösszejöveteleket, vagy ünnepségedet lehetne rendezni. A meglévő termek nem alkalmasa 1 ' ilyesmire. Azelőtt a Régiképviselőház Í nagytermét~használták, de egy idő ót., tűzbiztonsági okokra hivatkozva eltiltották a használatát. Szerinte a Régiképviselőház üléstermét párezer pengővel megfelelően át lehetne alakítani,ami tulajdonképen nem is lenne r befektetés, merfe napról-napra jó pénzért bérbe lehetne adni ós a főváros i még üzletet csinálna. J ^x^^^U^JX^ f Potrováaz Gyula volt a következő felszólaló. /folyt, köv./
