Magyar Országos Tudósító, 1935. január/2
1935-01-12 [123]
HÍREK i ÉRDEKES ELŐADÁS A MAGYAR KELETI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Ka lati Társaság szombaton délután az Iparművészeti Muzoum disztormébon előkelő közönség résztvételével ülést tartott, amelynek korotébon Ke lomon Pál', az Ázsia és Amerika közti őskori kapcsolatokról és a mayák és aztékok művészetéről tartott rendkivül érdekes előadást. Ismertette, hogy az amerikai kontinens egyes részein magasfoku művészeti kultúra volt már abban az időben, midőn Európa meg nem is tudott az Újvilág létezéséről. A nyugati félgömb tropikus és szubtropikus régióiban a maya, áztok és inka népek épitószot, szobrászat, festészet és iparművészet terén csodálatos müveket alkottak. Az olőedó a továbbiakban közölte, hogy az utolsó évtized tudományos kutatása bebizonyitotta, hogy a Behring-szoros felől és a délkinai vizekből kiinduló tengeri áramlatok í'olh; sználásával Ázsia népei összeköttetésben voltak Amerikával. A Maya romokban gazdag Yukatan-f élszigatón 1924-ben a Garnegie Institution of Washington kezdte el a ©ndszeros ásatásokat es a regi romok helyroóllitásával.Az első feladat a két méternél magasabb dzsungel-bozót oltávolitása, a maláriaveszóly leküzdése és a vadállatok elriasztása volt. Ezekután kezdetét vehette a tudományos kutatás. A SZÍVÓS munka eredményeképpen az évszázados indák takarója al°l 30-35 méter magas épületek romjai kerültek elő. Az itt működő archeológusok és ethnológusok kis csoportjában az előad 0 , Kelemen r ál tfölt az első, aki mint magyar kutató 1932-ben vendége volt a Carnegio Institutio Recontstruction Projectnek Ghichon Itzán. Az előadó ismertette, hogy az oddig csak régészeti és néprajzi szompontb°l tárgyalt Columbus előtti műveltség művészi szempontbél értékes romjait a tiszta művészet szempontj ából tanulmányozta. Yukatan félszigetéről Mexikóba utazott, ahol a praeaztok ós azték művészetre vonatkozólag gyűjtött adatokat a mexikói kormány régészeti osztálya vezetőinek térsaságában. így módjában állott a moxikói í'onnsikon folyamatban levő legújabb ásatások és rekonstrukciók munkálataiba is bepillantást nyerni. A közópamerikai ut után mint egyetemi előadó felolvasásokat tartott az USA-ban az előadó a rault év nyarán, továbbá Eur°pába való érkezése után Olaszországban és legutóbb pedig Bécsbon tartott előadásokat. A emdkivül érdekes előadást Kolomen Pál vetitottképek bemutatásával illusztrálta s a bemutatott képanyag a legutolsó esztendő nagy eredményeit mutatta bo. /MOT/Br TABAKOVITS DUSÁN ELŐADÁSA A BUDAPESTI ffOTARY KLUBBAN, A budapesti Rotary Klub V i d a Jonő felsőházi tag elnökletével ülést tartott, amolyon öt uj tagot avattak: H i c k s amoricai konzult, H a r r e r Forencot, Praznovszky Ivánt, W o i s s Alfonz bárót ós A s c h n a r Lipótot. Az avatás után Tabakovits Dusán *\„ vI2 ágkrizis okai" cimmol tartott előadást, amelybon ismefcette a pénz törtenetét s a valuták s tozsdoért-kek hullámzását 1918-tól napjainkig. A némot infláció, a Rontenmark kibocsájtása, a francia frank árzuhanása, a jogybankok életrehivása es kooperálása, az amerikai rövidlo j áratu kölcsönök nyújtása, az 1929-ik évi óriási amerikai tőzsdohossz ós az azt kövotő összoomlás az előadó szerint a nagy gazdasági narc legfontosabb állomásai. Az összeomlást követő nagy pesszimizmus átterjedt Jüauirükából Európába ; s az amerikai bankok fölmondták a rövidlejáratú európai kölcsöneikot. Összoomlott a Bodonkreditanstalt, a német nagybankok állami sogitségot kértek és tiz évi bizakodás után 1931-ben Németország, Auszbia, Magyarország és utánuk még sz • ;;os más állam valutavédo Imi intezkoéésekot léptetett életbe. A bizalmatlanságból kapkodás lesz, 1931 őszén Anglia letér az aranyalapról, az USA 1933 tavaszán elhatározza, hogy az amerikai dollár erejét dovalválni fogják: a világra szakadt gazdasági autarkia. A mozőgazdasági termekok artckositéso óriási nchézsegekkel jár, a muhkamékküliség egyre emol1 kedik. De később . világ vezjtéacr tapasztalt Anglia közébe került s az óangol helyzet jrvulása optimizmust hoz. Sir S t r a k o s jelöli meg az £/uj irányt, aki hangoztatja, hogy a nemzotközi áruforgalmat mai holtpontr jából kimozditam csak a valuták mogröviaitése utján lehet és ezért nomzotközi arany alapot kell lotositeni; onnok az évnek oz lesz a legnagyobb gazdasági feladata. /MOT/Vr.
