Magyar Országos Tudósító, 1935. január/2

1935-01-18 [123]

— - ZU KALANDOS MULTU BETÖRo /l.folytatja ./ A statáriális bíróság Szolga Györgyöt kötél általi halálra Ítélte, do büntetését kegyolem folytán életfogytiglani fegyházra változtatták át. Szolga tizenhárom évet ült a váci fegyintézetbon,, amikor kiszabadult és büntetésének hátralévő részét elengedték,. Szolga György lakatossegéd ügyének mai főtárgyalásán, dr. Székely Endre büntotőtörvényszéki egyesbir 0 előtt azzal védekezett, hogy a fegyházból történt kiszabadulása után üzleti vállalkozásba kez­dott, de tönkromait, nagy nyomorba jutott s Így"szánta ol magát'ujabb bűncselekmény elkövetésére. Megállapítást nyert, hogy a vádlott, amikor­letartóztatták, sirva könyörgött a rendőrnek, hogy lőjje azonnal agyon, " mert az ő élete már amugysem ér sommit," A törvényszék Szádeczky Lajos dr, kir. ügyészségi alelnök vádboszéde és Traitlor ^ndre dr. ügyvéd védőbeszéde után- a vádlottat betöréses lopás büntette miatt hathónapi börtönre Ítélte, Az Ítélet jogerős. /MOT/ Ky. —« MA ÍTÉLT A PESTVIDÉKI TÖRVÉNYSZÉK KENDE-KOHN SÉNDOR MONSTRE CSALÁ­SI ÉS OKIRAT HAMISÍTÁSI BÜN PŐRÉBEN. Kende Kohn Sándor negyvennégyévés kispesti pénzügynök - több társával együtt - különböző bűncselekményekkel vádoltan a pestvidéki törvény­szók Boka-tanácsa elé került. Az ügyészi vádirat szerint ugyanis Ken­de hirdetések utján egész sereg kispénzű emberrel korült üzleti össze­köttetésbe, akiknek különféle elmeken, különböző célokra pénzkölcsö­nöket szerzett. Az ügyletek során azonban olyan horribilis kamatok és költségek merültek fel, hogy az üzletfelek nagy része ebbe teljesen be­lebukott, a pénzkölcsönök folytán anyagilag tönkrement. A monstre bün­pört napokon át tárgyalta a pestvidéki törvényszék Bóka-tanácsa.amely az ügyben ma hozta meg Ítéletét. Az Ítélethirdetésre nagyszámú erdekeit gyűlt egybe. Az elsőfokú bíróság Ítéletében Dühösnek mondta ki Kende . ^ohn Sándort Ötrendboli sikkasztás vétségébon, tizenegy rendbeli sik­kasztás bűntettében, kétrendbeli csalás bűntettében és huszonhét rend­beli okirathamisités bűntettében s összbüntotésül az enyhitő szakasz alkalmazásával tizenhathonapi börtönre Ítélte. Kocsis Gyulát, Schkrein Loónát, özv. Kohn Jozsofnét a törvényszék az ellenük emelt bünsogédi w bünrészességi vádak al ü l felmontetto; másrészről pedig Kende Kohn Sánd dórral és Adony Jenővel szemben a hátralévő többi vádpont tekinteté­ben a bűnvádi eljárást ügyészi vádelejtés folytán megszüntette. Az itélet terjedelmes 'megokolás aa 7 szerint Kendő Kohn Sán­dor vagyonos szülők gyermeke volt, aki tulajdonképpen elhunyt atyjának pénzkölcsönző foitézetét vette át . Fényűző életmódot folytatott, ötszo­bás lakást, háromtagú személyzetet, autót tartott s minthogy ennek meg­felelő legális jövedelemmel nom bírt, az elkövetett bűncselekményei­nek' fő inditóoka éppen ebben a költséges életmódban találja magyaráza­tát, Alügynökökkel dolgozott s hovatovább legendás hire lett a környék­b eli kisemberek körében, mint olyannak, aki a legreménytelenebb esetek ben is könnyűszerrel tudott pénzkö les önöket megszerezni. Fondorlatosan járt ol üzletfeleivel szemben, bankigazgatóként tüntette fel magát s a felekkel brüszk módon bánt, tekintélyét ily módon vélte növelni. Noha a kereskedelmi és iparkamara megállapítás a szerint a pénzkölcsönök után négy százalék kamatot állt volna jogában felszámítani, sokszorosan nagyobb összeggel terhelte meg a hozzája fordulókat. Az itélet ezután felsorolta a súlyosbító és enyhitő körül­ményekot, majd dr. Zsolnai Imre királyi ügyész, másrészt Konde-Kohn Sándor és védője: Mühlrad Artúr az Ítélettel szemben bejelentették fellebbezésüket. /MOT/ Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents