Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1
1935-01-08 [122]
Budapest, 1938. január 8» XVIII. évfolyam, 6, szám. P ö VÁR 0 S ' —LÁNG LAJOS ELLEN NEM FOROG FENN KIZÁRÁSI OK. A közigazgatésl bíróság vodd-n""délelőtt tartott ülésén foglalkozott azzal * panasszal; cm 1< t E r r k y Károly in-eseti a bírósághoz,láng Lajos ügyében. Láng Lejos annakidején tudvalévően előadója volt annak a tanácsi bizottságnál?, amely a V ' s;.r w Pénztár elleni vizsgálatot folytatta-* Ezzel a működésével '-epe sóletben Ere'^ Károly bejelentést tett a főváros Igazoló "választmányához, emlve ben , st-állította, hogy Láng Lajost -aki ügyésze az Angol Magyar* fj'anknav^ n ™ 1 hot a törvényhatósági blzo tság togja. Azzal indokolta Erek|r ezt a felfog, sát, hogy az Angol Magyar Ban 1- zgyV alvállalata pátázott £ Váse.rpénztár monopóliumára továbbá, hogy az Angol Mggyar B-nk szerepel azo'-ne^ a pénz int és • ; . • k ns v sorában, amelyek e s z é^o sf óv ár c "snak kölcsönt nyújtotta''". Az Erokjr-f *le b-< jelentéseket több ülés n tárgyalta az igazoló-vál- sztmán^ valam nnyi -s-tben ugy döntött azonban, hogy Láng Lajossal ezemben ^izáróok nem forog f~nn. A határozat- ellen Ereky Károly panasszal fordult .. köziga zgt.t .ésl eirőe ghoz, cmely azonban mai ülésén valamennyi b - jelentéssel k & p„ osolatban megállapította, hogy az igazoló-választmány helyes méri gelássel hozta -T-g döntését és Láng Lajossal szemben egyetlen eset-ben sem találhat 0 kizárási ok, /MOT/H. PE S n VÁRMEGYE /Pestvármegye közgyűlése. Folytatás 2,/ Hosszasan és lelkesen ünnepelték beszédének elhangz ása ^után Fábián'Bélát, akinek számosan gratuláltak. A következő "szóno 1 ' H o r v á th Zoltán, független kisgazdapárti bizottsági tag volt, aki annak a véleményének adott kifejezést, hogy a mai kormányzati rendszer so"- tekintetben nem elégíti M, Szóvátette a kisgazdapárt sérelmeit is, a törvényhatósági bizottsági választások alkalmával s a sérelme 1 ' sürgős orvoslását kérte. Követelte, hogy a törvényeket szigorúan tartsák be s ha hiba"- vanné 1 ', Szokat karrlgálril Véli* Erdélyi "Lóránd alispán megállápltotta, hogyha választási törvényben tényleg mutatkoznak bizonyos hézagok, félremagyarázható pontok, amift zavart okoztak, de eze 1 ' csak szórványosan mutatkoztak és megállapította, hogy a vármegye vezetősége mindig Igyekezett ?-ötelességének eleget tenni. P r o p p e r Sándor szociáldemokrata bizottsági tag szerint e.z uj törvényhatósági bizottság nem képviseli teljes mértékben a várraegye közönségét. Kritizálta a" választási rendszert, majd megállapította-, hogy e vármegyében a munkanélküliség emelkedett, szerliito a ke re s v e delem pang'és a közegészségügy sem teljesen kielégítő. Pártja nevében hangsúlyozta, hogy nem akarnak mást, mint dolgozni és szolgálni a közérdeket és kérte, hogy a vármegyei közigazgatás legyen pártatlan* V á r y Albert Ravase László püspö 1 " beszédét méltatta. Ez a beszéd ünneppé avatta a törvényhatóság élsö ülését. Elismeréssel fogadja el az alispáni jelentést és megállapítja, hogy a"vármegye közigazgatása odaadással, hűséggel és becsülettel éli őrt. Ennek köszönhető, hogy a megye lakossága birja ezeket a nagyon nohéz időket. Hogy a vármegye közönsége változatlanul is súlyos helyzetbén van, annak elsősorban talán árpolitikai helyzet és nem kismértékben a mult ovi rossz termés az oka. Szükséges - úgymond - hogy a közigazgatás az akta 1- mögött meglássa a ""-ttzköd8 és vergődő embereket, hiszen "már hét éve viseli a nép hittel és becsülettel a válságot, A vezetőknek kötelessége a vármegyCe lakosságát segíteni, A titkos választóJogot becsületesen r meg fogjuk alkotni, azonban az általánosság bizonyos korré>tivümokra szorul, mert a magyar alkotmány mindig történelmi és arisztokratikus volt és azt akarjuk, hogy a középosztálynak nacsak szavazati'joga, hanora választójoga is legyen. Küzdeni fogok azért a gondolatért, hogy a képviselők egy részét a törvényhatóságok küldjék be a parlamentbe. Meg kell valósítani végre, hogy a választóK a demagógiától mentesen nyilváníthassák meg akaratukat , de hogy ez Így legyen, a baloldalon abbe. kell hagyni a demagógiát. Az 1935. év a béke válságának esztendeje. Hiába mondotta Laval i Rómában," hogy meg akarják akadályozni az emberiség mélységbe sülyedését, nem"mert 1 ! beismerni, hogy az emberiség elindulása s háború után téves l utakon kezdődött, A jelenlegi békeszerződések nem lehetnek alapjai aZ" emberiség boldogulásánál?, mert ia szerződések a bosszú jegyében születtek. Milyen békeszerződések azok, amelyeket évente háromszor meg"kell ujabban erősíteni? /Folyt, köv,/