Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-04 [122]

Budapest,1935. január 4* XVIjjévfolyam 3.szám. HÍREK A MAGYAR NEMZETI IRODALMI TÁRSASÁG FELOLVASÓ ÜLÉSE. A Magyar Nemzeti Irodalmi Társaság január 6-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor felolvasó ülést tart ez Esterházy-utca 4, számú helyiségben, AZ ülésen Petrlchevloh György ny. ezredes, a Mária Terézia-Rend lovagja "Közjogi és történelmi 'valósáig a Mária Terézia-Rend kérdésében" címmel tart felolvasást. Felolvas még Geguss Dániel ny, h. rendőrfőkapitány, Torbágyi Nóvák József és Dura Máté. /MOT/B AZ ORSZÁGOS FRONTHARCOS SZÖVETSÉG X» kerületi főcsoportjának hölgybizott- •sága magasszinvonalu kulturestet rendez január 5-én, szombaton délután ötórakor a Pongrác-uti állami telep >t sztnójában és január 6-án, vasárnap délután hátér, kor a Juranlcs-utca1 állami telep k szinóban. Belépődíj nincs. Vendégeket szivosen látnak. Önkéntes perselyadományodat menyasszonyi ládaalap és diáksegély-a lap javára köszönett-1 fog. dnak. Közreműködne

1

*: Agyagfalvi Hegyi'István, Ádám Éva, dr, Krepuska Istvá

v

nné, Dombredl Nagy Piro3k

a

, Móra László, Roxa Dezső, Szederkényi Anna, vitéz Pálmay Ferenc, V. Tóth Jolán, Beroczky Jáno3 és Zalay Artúr. /MOT/B DR FRITZ STUDER SVÁJCI SZÖVETSÉGI BIRÓ ELŐADÁSA A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. Érdekes előadója volt a Magyar Külügyi Társaság péntek esti ül sének: dr Fritz S t u d e r svájci szövetségi biró, aki a társaság meghíváséra nugy érdeklődéssel várt előadást tartott Svájc jogviszonyairól, A z Illusztris előadó testvérbátyja a hires hegedü-pedag^ógusna''-, Oscar Studer- . nak, aki hosszú éveken ót a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított és sok magyar művésznek egyengette útját a világhír felé, Így többe

1- között c-gyi

v t, hitványa, Szénásy két évvel azelőtt Bécsben sokszáz résztvevő közül elnyerte az első dijat, Frltz Studer szövetségi biró egyúttal' ...p ja a Budap sten már négylzben ünnepelt világhirü első hői karmostornek, Carmen Studer Weingartnornek,- Weingartner Félix feleségének. Az előadóülésen megjelent díszes közönség sor4iban voltak; Mendelényi László, báró Förster Pál, Erney Károly, Korntler Kálmán, Lukács György, EöttevéCnyl Olivér, dr. Ruhmann Emil, dr* vitáz Nagy Iván, dr. Drucker György és még sokan mások, Borzevlczy Albert ülnöki na gnyitób eszedében m leg szavakkal üdvözölte S tudort, min.' r-gi ismerősét - z Interp. rl. n.ntáris Unióból, Ismertette, hogy az előadó egyike" a legkiválóbb jogászodnak Svájcban és nemzetközi viszonylatban elsőrendű sz kértője a kisebbségi kérdéseknek s azért jött Magyarországra, hogy a kisebbségek ügyét tanulmányozza*. Ezt az olk imat h. sznált. fel ...rr. , hogy előadást t...rtson a társ..ságban» Megemlít;tte még B rz >vlczv Albert, hogy Fritz Studer egyik legnagyobb bámulója és tiszt.lője volt gróf Apponyi Albertnek, a nagy magyar politikusnak* Az üdvözlőszavak után dr. Fritz Studer elő; dásában .rámutatott arra, hogy két főelv uralja a svájci jogszolgált • tástj a népszuverenitás s J hatalom elválasztásának elve, A népszuverenitás az államalkotmányban ttíálja meg jogi megvalósítását. Ehhez a. két főé Ívhez csatlakozik még a köteti z

ő két elv: a bírónak ismernie kell a jogot, főleg Svájc jogviszonyai^ de elsősorban pártatlannak kell lennie. Miután a svájci kantonokban nagyobbrészt esküdtbíróságok vannak felállítva, az állam gondoskodott erről, hogy az esküdtbíróság! tanácsokba legalábbis egy szakbíró legyen delegáltra, A bírói pártatlanságot aszal Igyekeznek biztosítani, hogy a vezető és a" legkiválóbb bírókat nem egy pártból, heanem az összes pár to'-bor választ ják ki. Befejezésül az előadó ismertette példaképpen egy kantonnak teljes bírósági szervezetét, vázolta a legfőbb svájci bíróság feladatkörét ős a jogszolgáltatás, továbbá , jogszerv,zet sajátosságait; A£hnak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a bírósági t árgyalásoknak nyilvánosaknak kell lenni és közölte, hogy Svájcban a francia, német és olasz nyelv egyenrangú, 'Az érdekes elő..dá.st e megjelent nagyszámú közönség nagy tetszéssel fogadta, /MOT/Vr