Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-02 [122]

Budapest, 193S, január 2. XVII, évfolyam, l.szá .,FŐVÁROS /A Keresztény Községi Párt ujevi üdvözlései, Folytatás 1./ A délelőtt folyamán a Keresztény Községi Párt városház-utcai helyiségében az Lbrodö Magyarok Egyesülete üdvözölte vitéz dr, G s i k László vezotósével országos elnökét, G silléry András dr,-t, ezt követően pedig a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége járult népes küldöttséggel elnöke, Toperczer Akosné elé, hogy neki az ujosztondőre minden yót kivánjon. Az üdvözlőbeszédet M a s s o n Izabella tartotta. Déli 12 órakor már zsúfolásig megtoltok a hatalmas helyiségek, nomcsak a párt központi tagjai, hanem a kerületi szervezetek, a női és ifjúsági csoportok küldöttségei is eljöttek, hogy üdvözöljék a Keresztény Községi Párt vezérét, W ö 1 f f Károlyt, Percekig tartó tapsviharral fogadták a terembe lépő Wolff ot, akit Csillery András dr. üdvözölt mélyonjáró beszéddel. Kifejtette, hbgy a főváros kerjsztény polgársága törhetetlen hittel és akarattal áll mindenkor Wolff Károly mögött, mert szent meggyőződése, hogy a vjzér által képviselt eszmék lehetnek csak azok, amelyek megteremthetik i. magyar főváros uj fejlődését és boldogulását. Az asszonyok nevében Toperczer Akosné köszöntötte a vezért, a munkásság üdvözletét pedig Szabó Józsof hozta el, Wolff Károly hatalmas beszéddel válaszolt az üdvekisekre. Meghatva mondott köszönetet a bizalomért és örömét fejezte ki afilett, hogy teljes harmóniában maga előtt láthatja az öntudatra ébredt keresztény társadalom képviselőjét, A keresztény politika reálpolitika, ölyven valóság és ezt a tényt még a sémiták is kénytelenek leszögezni. A nemzeti ós kerosztény eszmék a korszellem programmj át jelentik még akkor is, ha- értékelésük csak egy későbbi időpontban fog bekövetkezni, Mindon kormányzás egyedüli titka az, hogy fel tudják-o ismerni a korszellemet, ahol ez bekövetkezik ott nem kell félnie a nemzetnek. Kétségtelen, hogy egy ország vagy egy nagy közület megfelelő irányításához maradandó eszmék és szellemi kincsek kellenek. Az általa képviselt gondolat ilyen és ogyD/. dül ilyen, mert hiszen láttuk a.lepergett évek során át, hogy a marxizmus' j. a liberalizmus ideje teljesen lejárt, uj boldogulást teremteni képtelen, | CÍFanatikus meggyőződéssel es hittel tekint a jövőbe, érzi latnoki szemekkel \y~1az uj korszellem kialakulását, minthogy pedig fanatikus meggyőződése hosszú, /hosszú idő óta vezeti, talán azt is megérzi, ami más előtt rejtve marad. ••' Mostanában sokat beszélnok a nemzeti egységről, - folytatja, - én is nemzati egységet akarok, de az egyedül helyes, igaz, keresztény nemzeti egységet. Ezt akarom megteremteni és kompromisszumokat a szintiszta keresztény alap kérdésében senki emberfiával nem kötök, /Viharos taps./ En maradok az, aki eddig voltam és kijelölt utamon hivatásszerűen haladok. Türelemmel és szilárd akarattal bevárom azt, amig a reálpolitika eljön oda, ahol en ma vagyok. Ezután E b e r Antallal polemizált a nemzeti jövedelmet illetően. Elhangzott egy támadás, mondotta, amiatt, mert én korábbi bc ...... dombon valóknak fogadtcmol az egyik liberális sajtótermék ama adatait, r.i jlyokkel az 1930. esztendő nemzeti jövedelmet ötmilliárd pengőre becsült..:.. Ezeket az adatokat azóta más sajtótermékek is ismertették, de senki azokat meg nem cáfolta. Én most nem vitatom, Éber Antalnak van-e igaza az összegszerűség szempontjából, vagy a pénzügyminiszternek, aki azt állit ja, hogy az ötmilliárdnak fele volt a nemzőti jövedelem, nem vitatom, mert különben .som mérvadó, hiszen az adókivető bizottságok adatainak dupláját venetem, ha a valószínűséget akarom megközelíteni. Egy bizonyos ezek szerint az adatok szerint, ez az, hogy a lakosság egytized százalékáé, 1500 emberé a nemzeti jövedelem 43,8 %-a, harám tized százalék/tehát 25.000 ember annak 28.5 százainkat élvezi, a népesség egy százalékának pedig a nemzeti jövedelem 17 %-c jut. Összesen 1.4 #-hak jut tehát a nemzeti jövedelmek 89.3 nyolcmillió magyar pedig száraz morzsákon osztozik. Mutatják ezek a számok belső bajainknak igazi ok: át. Mutatják azt, hogy gazdasági ogyonj oguságra van szükségünk és olyan gaizdasagi reformmunkára, amely teljesen , megváltoztatja a hitel és a tormol.es szempontjából fennálló arányt, /Folyt.köv./