Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-02 [122]

Kézirat . /^""Tizenkilencedik kiadás. Budapost, 1935. január 2. /<7 ^ XVII. évfolyam, 1. szám. POLITIKA. ECKHARDT TIBOR UJEVI ÜDVÖZLÉSE. A Független Kisgazdapárt képvisolő tagjai, valamint a nagyválasztmány szordán délbon 1 órakor gyűltök összo a pár Mária Valéria utc ai holyisegebon, ahol a párt novebon T i 1 d y Zoltán alolnök üdvözölte az újév alkalmával a párt olnökét, Eckhardt Tibor országgyűlési képvisolót. Utalt arra, hogy az aj<=vi csönd tak: rója alatt, nagy örök olrendezBodése folyik, s a párt G a á 1 Gaszton örökanok birtokában mindon gáncsvotés ellenere, s folülemolk^dvo minden- kicsinyes szemponton, kitart a párt elnöke, Eckhardt Tibor mollott, aki a párt tagjaival együtt azt tüzto ki elérendő cáljául, hogy megszüntesse azt az állapotot, amikor a nép nélkül akarják vezetni a magyar nomzotot, A magyar nép áldozatos szonvedéssol küzd a mindennapi élottói* példaad

0 módon, de az uj^-vtöl a reformpolitika folvirradi-sát várja. Válaszában Eckhardt Tibor megköszönve az üdvözlést, többek között a kövotkezoket mondotta: - Bomcsak évfordulóhoz, hanem politikai fordulóponthoz is jutottunk^ Fontos tohát, hogy a mi táborunk közveloményo tájékoztatva legyon bizonyos kérdésekről. Az eszmék, a gondolatok, az olvok tokintetébon semmiféle ingadozás nem ongodhotő mog. Kétségtelon, hogy a legnagyobb horderojü kérdésok ma a külpolitikában játszódnak lo. Tizonhét évvo 1 a világháború bofojeZi=so után kiderül, hogy a mai nemzetközi alapon Európa békéjo nincsen biztositva. Éppon ezért Magyarországra külpolitikai teron súlyos esztendő kövotkozik. A mai kikényszoritett békosség sohasom hozza mog a toljos mogbékülést, csak a mogyogyozesos béko vozethot el oda, mert a mogogyozés hiánya sokszor lényogtoIon kétíesokot is ki tud élezni. A kikényszoritott békék holyébo a bocsülot^s, békés mogogyozésoto bekét koll mojgtoromtoni. Kidoralt az utolsó osztondöbon, hjgy még a némot-francia ejiöntetnél is súlyosabb problémaként jelentkezik a Dunavölgyének rondozotlon állapota. Először a nyár derekán az osztrák kérdés jutott aggaszt^ stádiumba, amoly már-már a világ békéjét veszélV eztotto. Logutébb podig a marseillei gyilkossággal kapc solatosan haais ürügy cinén a mag ar kérdést ráncigálták olötérbo, pedig, hogy a magyar kérdés a világ közveloményo olé korült, azért nem minkot torhol a felelősség. Hogy ozt mogvilagitsam és a magyar álláspontot kifejtsem, háromszor képvisoltom Magyarországot Gonfbon. Először, hogy a borzalmasan magrajzolt j ug ószláv-magyar határmontén bekövetkező tt incidonsokot olimináljuk, később, hogy a magyar nép egyharmadét kitevő kis obbségok sorsára rámutassak, logutébb pedig, hogy a raarsoilloi király gyilkos Sággal kapcsolatban a magyar álláspontot kifejozésro jutt: ssam. A törokvés az volt, hogy a politikai, katonai és gazdasági blokádon fölül az erkölcsi izolálás súlyával büntessonok bonnünkot, ami mind a háromál ogyüttéson súlyosabb mogtorholós lott volna. A holyzot az, hogy még egy francia-olasz közeled isi politika is ugyl..eszik a Legsúlyosabb nohézségekbo ütközik, éppon a Dunavölgy ének rondozotlenségébol kifolyólag. Arra észtot mindez bonnünkot, hogy a legnagyobb mogfontoltsággal kövessük a magyar nemzeti politikát és a magyar politika nem lehet ollentétos az általános ourópai érdokokkok. A magyar politikának és a folvilagosiDÖott ourópai politikának teljesen egybo koll vágnia ós látva azokat a nohézsegokot, amolyok kivülröl ránk losolkodnok, idobont nemcsak formai rendot, hanem orkölcs&, politikai, otikai és mindenekfölött gazdasági rondot koll toro;.fconi, amolyok népünk fejlődését és a népi erők folfokozását lohotové toszik. És ha a nemzeti ogységro gondolunk - mint ahog-y koll r

a gondolnunk - do terreészetoson nom goy szűkre szabott és rövidlátó pártpolitikai egység korotébon, - olyan belső konstrukcióra koll^gondolnunk, amolynok a mogtoromtését csak ugy érhotjük ol, ha a különböző politikai pártok mindonkor tudnak a nagy kérdésok szolgálatában találkozni. /Ugyvan! Ugyvanl/ - A bol-politikai kérdésokkol kapcsolatosan prodomináns jolontosége van a választójogi kérdésnek. Tiz évo jött létro az a törvény, anolynok alapján a taai parlamont is együtt ül, oz a törvény azonban az orí szagban nom tudott közmegnyugvást teromtoni, mert egyones folytatása volt /annak a toljosea hibás politikai olgondolásnak, amoly Tisza Kálmántél kozdvo csekély v ltozassal mindvégig fomntartotta a mai rondszort az országban, /Folyt. köv./O,