Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1
1935-01-02 [122]
Budapesé, 1935.január 2. XVII. évfolyam, 1, szám. EGYHÁZI HÍREK ANTAL GÍ.ZA PÜSPÖK TTTETÉSE. /l. folytatás./ Képviseltotto magát az ausztriai rof ormát us ogyházkorülo t is, Bajcsy Gyula püspökhelyottes, felsőőri lelkész személyében* A dunántúli roformátus egyházkerület természetesen többszáz funkcionáriusát küldte ki, ott láttuk LŐko Károly esperes, felsőházi tagot, Csajághy Károly törvényszéki elnököt, Faragó János középiskolai felügyelőt, Tóth Endre főiskolai, Fejes Zsigmond és Bone Kálmán gimnáziumi igrzgatókat, Kutassy Máriát, a Nőnovelő igazgatóját, do a Dunántúlnak minden városiból és szinte valamennyi községéből érkeztek előkelőségek, vagy egyszerű emberek, hogy a nagy püspök iránt kegyelő tűket nyilvanitsák, A gyászszertartás a XXVIII. zsoltár első vorsének eléneklése vei ós a főiskolai kórusnak Hatvani Lajos tanár által vezetett kar-számával kozdődött, azután a gyászoló egyházkerület lelkészi főjegyzője: M o d gyasszay Vince esporos, kormányfőtanácsos Bibliát olvasott és imádkozott, hálát adván Istennők, hogy ^ntal Gézát a Dunántúlnak és a magyar kálvinizmus nak adta, A XO, zsoltár második verse kövotkozoláj majd R a v a s z László dr. dunamellóki püspök lépett a szószékro és lukács Evangéliuma XVI, részének 8-13. versei alapjáén mondotta el vig r sztal^ beszédét. Ravasz László a töebi között igy szólt: Aí$fcl Géza mindenestől fogva az úgynevezett kulturprotestantizmusnak volt terméke és hordozója, A kulturprotestantizmus azt a felfogást vallja, hogy Isten országa nem egyéb, mint a céljához ért kultúra, nem kell a keresztyén embernek mást tenni, mint tanítani, felvilágosítani, nevelni, példát adni, van foganatja a jó szónak, Van ereje a példának, a tudomány jólétet teremt, ez jobb társadalmi és gazdasági rondet, emez ism^t különb személyiségeket, nincs dualizmus a világban, nincs ellentét a természet és a kegyelem világa között, tormészotos a fejlődés egyikből a másikba: a világ egy lassú megdicsőülés, amely végeredményben Isten országává' v áltozik, - Nagyon nemes, optimista, lelkes ía r/góta szükséges gondolat volt ez, - igaz ugyan, hogy onnok a felfogásnak belső igazságához a mai nomzodék már egynehány kérdőjelet kénytelen ragasztani,.. Ennek az úgynevezett kulturprotestantizmusnak magyar földön az elmúlt negyven esztendőben nem volt tehetségesebb, rokonszenvesebb, lelki és erkölcsi erőkkel jobban megáldott képviselője, mint a ml drága halottunk, Antal Géza, Jelos diák volt, csupa talentum, csupa kedvesség, ellenállni nom lehetott noki, meghódított mindenkit, diáktársait és professzorait, volt benne ifjú létére valami tisztult bölcsos-g es örogstgébon valami sugárzó, üde ifjúság. Szelleme olyan volt, mint a damaszkuszi henge^ éles és hajlékony, szivósan tudott küzdeni igazságaiért, félelmes dobattor volt, sokszor izgalmas pillanattá hevült számara a győzelem pillanata, do a mosoly akkor sem tünt el az arcáról. Pompás iró, mily bölcselkedő, kitűnő közéleti férfiú, istenáldotta érmékkel biró nemzotgazdész volt es ugy erezte, hogy a legfőbb jó k^-rdeso öulajdonképpon műveltség kérdése, Isten országát szolgaija az, aki a műveltséget viszi előre és ha ö ezt mint politikus, mint nemzatgazdász, iró, bölcselő, vagy történész teszi, éppon olyan köz,votlonül szolgálja és nagymértékbon viszi előre, mintha dogmatikai előadást tartana, vagy Igét hirdetne, Igy lett Antal Géza a Dunántúl slső közéleti fárfia-, aki a nyilvánosságban aranysulyt jelentett, igy lett a nemzetgazdász es politikus ^ntal Géza az összeomlás után ennek a szogóny magyar protestantizmusnak igazi európai diplomatája, hü, tudós, odaadó képviselője annak a kulturprotestantizmusnak, amelynek nagymesterei voltak az ő tanítói s akiknek révén.a német etikai idealizmussal állott kapcsolatban, - Közben a dunántúli egyházkerüle t megválasztotta püspökévé. tt Aki a Máimon világában volt hü szolga, többre bizatott: igazi kincset adott kezére az Isten, a dunántúli ogyház/karülotot. Azt a vagyoni es erkölcsi birtok állományt, amely a magyar kálvinizmus egész területén legjobban megszenvedte Trianont es az ellenreformációt is. Területileg logközolobb állott ahhoz a német-osztrák császársághoz, amelynek halálos'kisugárzása elpusztította itt a kálvinizmusnak sok drága és zsenge magvetését, A foaboru is rottontőon megpróbálta, a felgyüjtött tőkék az okklézsia ládáiban hamuvá és papirossá váltak. Az állam segitségo alig volt töredéke a regi egésznok, Uj igények 0 /Folytatása kövotkezik/