Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1

1935-01-02 [122]

Budapesé, 1935.január 2. XVII. évfolyam, 1, szám. EGYHÁZI HÍREK ANTAL GÍ.ZA PÜSPÖK TTTETÉSE. /l. folytatás./ Képviseltotto magát az ausztriai rof ormát us ogyházkorülo t is, Bajcsy Gyula püspökhelyottes, felsőőri lelkész személyében* A dunántúli ro­formátus egyházkerület természetesen többszáz funkcionáriusát küldte ki, ott láttuk LŐko Károly esperes, felsőházi tagot, Csajághy Károly törvényszé­ki elnököt, Faragó János középiskolai felügyelőt, Tóth Endre főiskolai, Fe­jes Zsigmond és Bone Kálmán gimnáziumi igrzgatókat, Kutassy Máriát, a Nőno­velő igazgatóját, do a Dunántúlnak minden városiból és szinte valamennyi községéből érkeztek előkelőségek, vagy egyszerű emberek, hogy a nagy püspök iránt kegyelő tűket nyilvanitsák, A gyászszertartás a XXVIII. zsoltár első vorsének eléneklése ­vei ós a főiskolai kórusnak Hatvani Lajos tanár által vezetett kar-számával kozdődött, azután a gyászoló egyházkerület lelkészi főjegyzője: M o d ­gyasszay Vince esporos, kormányfőtanácsos Bibliát olvasott és imádko­zott, hálát adván Istennők, hogy ^ntal Gézát a Dunántúlnak és a magyar kálvi­nizmus nak adta, A XO, zsoltár második verse kövotkozoláj majd R a v a s z Lász­ló dr. dunamellóki püspök lépett a szószékro és lukács Evangéliuma XVI, ré­szének 8-13. versei alapjáén mondotta el vig r sztal^ beszédét. Ravasz László a töebi között igy szólt: Aí$fcl Géza mindenestől fogva az úgynevezett kulturprotestantizmusnak volt terméke és hordozója, A kulturprotestantizmus azt a felfogást vallja, hogy Isten országa nem egyéb, mint a céljához ért kultúra, nem kell a keresztyén embernek mást tenni, mint tanítani, felvilágosítani, nevelni, példát adni, van foganatja a jó szónak, Van ereje a példának, a tudomány jólétet teremt, ez jobb társadalmi és gaz­dasági rondet, emez ism^t különb személyiségeket, nincs dualizmus a világban, nincs ellentét a természet és a kegyelem világa között, tormészotos a fej­lődés egyikből a másikba: a világ egy lassú megdicsőülés, amely végeredmény­ben Isten országává' v áltozik, - Nagyon nemes, optimista, lelkes ía r/góta szükséges gondo­lat volt ez, - igaz ugyan, hogy onnok a felfogásnak belső igazságához a mai nomzodék már egynehány kérdőjelet kénytelen ragasztani,.. Ennek az úgyneve­zett kulturprotestantizmusnak magyar földön az elmúlt negyven esztendőben nem volt tehetségesebb, rokonszenvesebb, lelki és erkölcsi erőkkel jobban megáldott képviselője, mint a ml drága halottunk, Antal Géza, Jelos diák volt, csupa talentum, csupa kedvesség, ellenállni nom lehetott noki, meghódított mindenkit, diáktársait és professzorait, volt benne ifjú létére valami tisz­tult bölcsos-g es örogstgébon valami sugárzó, üde ifjúság. Szelleme olyan volt, mint a damaszkuszi henge^ éles és hajlékony, szivósan tudott küzdeni igazságaiért, félelmes dobattor volt, sokszor izgalmas pillanattá hevült szá­mara a győzelem pillanata, do a mosoly akkor sem tünt el az arcáról. Pompás iró, mily bölcselkedő, kitűnő közéleti férfiú, istenáldotta érmékkel biró nemzotgazdész volt es ugy erezte, hogy a legfőbb jó k^-rdeso öulajdonképpon műveltség kérdése, Isten országát szolgaija az, aki a műveltséget viszi elő­re és ha ö ezt mint politikus, mint nemzatgazdász, iró, bölcselő, vagy törté­nész teszi, éppon olyan köz,votlonül szolgálja és nagymértékbon viszi elő­re, mintha dogmatikai előadást tartana, vagy Igét hirdetne, Igy lett Antal Géza a Dunántúl slső közéleti fárfia-, aki a nyilvánosságban aranysulyt jelen­tett, igy lett a nemzetgazdász es politikus ^ntal Géza az összeomlás után en­nek a szogóny magyar protestantizmusnak igazi európai diplomatája, hü, tudós, odaadó képviselője annak a kulturprotestantizmusnak, amelynek nagymesterei voltak az ő tanítói s akiknek révén.a német etikai idealizmussal állott kap­csolatban, - Közben a dunántúli egyházkerüle t megválasztotta püspökévé. tt Aki a Máimon világában volt hü szolga, többre bizatott: igazi kincset adott kezére az Isten, a dunántúli ogyház/karülotot. Azt a vagyoni es erkölcsi bir­tok állományt, amely a magyar kálvinizmus egész területén legjobban megszenved­te Trianont es az ellenreformációt is. Területileg logközolobb állott ahhoz a német-osztrák császársághoz, amelynek halálos'kisugárzása elpusztította itt a kálvinizmusnak sok drága és zsenge magvetését, A foaboru is rottontőon meg­próbálta, a felgyüjtött tőkék az okklézsia ládáiban hamuvá és papirossá vál­tak. Az állam segitségo alig volt töredéke a regi egésznok, Uj igények 0 /Folytatása kövotkezik/

Next

/
Thumbnails
Contents