Magyar Országos Tudósító, 1935. január/1
1935-01-02 [122]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Második k i a d <. s . Budapest, 1936. január 2, XVII, évfolyam, 1, szám. BGYHAZI HÍREK BALTAZÁR DEZSŐ PÜSPÖK FELTŰNŐ ÚJÉVI BSSZÉDE. Debrecen, január 1." B a 1 t a z : r Dezső dr. tiszántúli ref crmátue püspököt,' a Zsinat és a Konvent lelkészi elnökét újév alkalmából a küldöttségek egész sora kereste fel. Az egyházkerület és a jfollógium tisztviselői az eddigi és az uj igazgató: Ka r a i Sándor ee K á 1 1 a y Kálmán dr. egyetemig tanár vezetésével jelertek meg a püspök előtt. Válaszában Baltazár Dezső a többi között ezeket mondotta: v - Nehézmultu.esxtendőHil nehéz kilátású esztendőbe lépünk át ál.. Megint Taenv teljesedett a reménység, hogy vidám orwával köszönthetnénk újesztendei első találkozaBunkkor egymást. Az az általános világjelenség kétségtelenül megállapítható, hogy a keresztyénség válságba került. A válság oka nem az, mintha hasznos uj igazságok túlhaladták volna a Szentirás igazságait, vagy mintha a Jézus életénél jobb élettartalmat és életformát talált volna a világ. A válság oka a keresztyén egyházak, a keresztyén társadalom, a keresztyén egyén olyan végzetes eltávolodása Jézus igazságaitól, hogy még csak meg sem próbálják ezeknek az igazságoknak hatójerejét az élet próbakövén s az életet ezekén az igazságokén. Könnyű élet után gyorsan fut a világ s a maga által támasztott szélban, porban elveszíti a boldogság útját. Indulatok hajtják, nem a béke tartja, gyűlölet égeti, nem a szeretet élteti, erőszak szőrit ja alá, nem a szabadság emeli. •,. - A keresztyénség válságának felidézésében jelentős tényező, hogy a keresztyén társadalom politikummá tette afcfe a hatalmat, amit hitben, szervezetben ós intézményekben az ősök munkája, az elődök élete, áldozata az idvess.óg utjának egyengetésére, Jézus királyságának kiépítésére szánt, A léleknek és erőnek megmutatása emberi bölcsességnek hitető beszédébe ment átal s az életformálás az evangéliam értékmérőjét kiejtve kezéből, mindent a politikum kalmár mérlegére vet, - A magyarországi református egyház őskeresztyén ereje, a tiszta, eleg^ritetlen evangélium szolgálatinak a haza, a nemzet szolgálatával kapcsolódó nagyszerű összetétele, amit a magyar kálvinisták kálvinizmusr. történelmi ötvözet keménységével és szépségével jelent: ma már nem részesül óbban az értékelésben és tiszteletben, ami - a kétfelől csapkodó vihar ellen is - védekezési képességét, vallási és nemzeti feladatok együtt; hiány nélkül való teljesítésére alkalmatosságát megilleti. - Az egyházak törekvései, életnyilvánulásai két országot érintenek. Az Isten országát közvetlenül, a földi országot közvetve, Ha az egyház aktiv politikummá válik, akkor isteni hivatásától .elszakad, megszűnik az Isten országának tényezője lenni. Földi hatalmat szerezhet, : 4e elveszti azt a hatalmat, amivel meglehet győzni a világot: a hit hatalmát. Ha passzív politikummá válik, akisor mindakét országbeli tényezőséga Veszendőbe megy; mert a hitvalló szabadság és bizony ságtevő bátorság hiánya mindkét ország polgárijoga viselésének méltóságára méltatlanná, gyakorlására képtelenné teszi, - A-magyar kálvinista egyház erre a lejtőre került, A lejtő esését gyorsitja a szegénység, amely a lelket eladóvá, az egész életút szolgává teszi. Tehát ellentótévé annak a szabadstgnak, amellyel Jézus az iatenfiuságot kötötte össze. Ennek a folyamatnak aggasztó jeleivel itt Debrecenben tömegesen találkozunk.'A magyar kálvinizmus itteni hatása a lélekszámarányon messze alul marad. Debrecen megszűnt a magyar kálvinizmus bevehetetlen fellegvára lenni. Mária Terézia óta az államhatalom a múltban is, a jelenben is tervszerűen és következetesen rontja a mi kárunkra a felekezeti számarányt, gyengiti a város any ag$are j ét, lejáratja jóhirnevót. Ehez járul, hogy a magunk gyülekezete hajlamosabb a kétes értékű idegen felé hajolásra, mint a régi jó iránti hűségre, n /Folyt. köv./F
