Magyar Országos Tudósító, 1934. december/2

1934-12-17 [120]

P 0 L I • T I KA /A NEMZETI EGYE ÉG CEGLÉDI NAGYGYŰLÉSE • _ F olytatásl./ Antal István dr. miniszteri tanácsos, sajtófőnök az Időszerű külpolitikai kérdések ismertetésével kezdte beszédét. Részletesen vázolta a genfi eseményeket, valamint az Ismeretes népszövetségi határozat következtében előálló nemzetközi helyzetet. "A genfi események nyomán - úgymond - a béke és a kiengesztolődés atmoszférája nyer mindinkább tért Európában s nekünk, magyaroknak nagy érdekünk, hogy a fokról-fokra kialakuló békés étmoszférában céltudatosan munkálkodhassunk nemzeti feladataink megoldásán." Nagy érdekünk ez, mert belső vonatkozásban olyan^agy teendők előtt állunk, amelyek az elkövetkező jövőben igénybe fogják venni minden erőnket, Át kell építenünk, ujjá kell Szerveznünk ögé^z nemzeti életünket - a közgazdaságtól kezdve, szociális intézményeinkan keresztül a nemzetnevelésig, az uj idők reformszellemében, hogy a magyarság az összes belső esőket'felszinre hozva, meg tudjon küzdeni a reá háramló történelmi fel adatokkal, A nemzeti újjáépítés Irányvonalának, a nemzeti szolldárIzmusnak a Nemzeti Munkatervben lefektetett eszméin és konkrét programján kell el™ indulnia, amely program megvalósításáh Gömbös Gyula és kormánya immár több, mint két esztendeje munkálkodik. Ez a két esztendős kormányzati tevékenység a háború utáni Európa történetének legsúlyosabb, legválságosabb korszakára esik, amelyben a magyar kormány nemcsak hogy fenn tudta tartani és bizto sltanl a nemzeti élet folytonosságát és megoldani a szinte óráról-órára reánk zúduló óriási feladatokat, de le tudta fektetni annak a reformpolitikának is az alapjait, amellyel a nemzeti államnak a mai idők követelte ujj'sze-vezését; belső megerősítését és a szociális igazság, a gazdasági^egymásrautaltság jegyében leendő átépítését akarja keresztülninni. Ez újjáépítő és átszervező munka legközelebbi fázisairól szólt azután Antal István dr. sajtófőnök s ennek kapcsán különösen a benyújtás előtt álló választójogi reformról.a kormányzói jogkör kiterjesztésére vonatkozó, valamint az Időszerű szociális és földbirtokpolitlkai javaslatokról, - a telepítésről, a hitbizományi reformról, valamint az érdekképviseletekről - emlékezett meg részlet csen. Hosszasabban foglalkozót^ a ^ajt^törvényneít a miniszterelnök, valamint az igazságügymlnisztcr által többizben bejelentett reformjával és re'á mutatott azokra a szempontokra, amelyeket a nagyszabású reformok előkészítésévé^ szem előtt tartani, a köz érdekében kívánatos. "Az uj sajtótörvény alapgondolata 4s .- úgymond - csak az a saj t°szabddléág lehet, amelyet a 48-as törvényhozás tett a magyar j(gállam egyik alapkődévé s amely sajtószabadság biztositéka a közélet törvényes rendjének, tisztaságának, s a politikai eszmék alkotmányos kibontakozásének,., A nyomtatott betűnök azonban roppant hatalma van, ezért tehát gondoskodni kell arról, hogy, a sajtószabadság ne fajulhasson el sajtó-saabadossággá s ne vezethessen az államélet rendjének, a nemzeti célok lényegét és a társadalmi élet alapjait tévő eszméknek a megrenditéséhez, A sajtószabadságnak csak addig van létjogosultságaimig Oz a szabadság a nemzet megerősítését az államrend ós'tekintély alátámasztását

? s nem azok meggyengítését, aláásását szolgálja. Ez érdekekre az uj sajtótörvénynek különös nyomatékkal kell tekintettel lenni, valamint a család a gyermek és az erkölcsiség megóvásának nagy szempontjaira* Gondoskodni kell a közgazdasági életre már-már elviselhetetlenül nehezedő zugsaj'tó mégrend szabály ©kásáról, valamint az újságírói hivsetás erkölcsi és szociális színvonalának intézményes védelméről. "A magyar sajtó egyébként fejezte be szavalt dr. Antal István sajtófőnök - a sajtószabadságnak nemes értelmezése tekintetében az elmúlt hetekben letette a történelem nagy vizsgáját s a marseillei események kapcsáp/tanjasitott magatartásával fényesen beigazolta, hogy a sajtószabadság 6h á nemzeti érdek nem ellentétes, do összetartozó fogalmaké LJO ~\ /Folytatása következik./