Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-05 [119]

—BŰNÜGYI BONYODALOM EGY'TÉVESEN KÉZBESÍTETT VÉGZÉS ÉS EGY ILLETÉKTE­LENÜL ELADOTT TELEK KÖRÖéL. * Különös okirathamisitási és családi bűnügyöt tárgyalt ma délelőtt a bürá tetőtörvényszékon Krayzoll Miklós dr. tanácselnök tanácsa, A bűnügy vád­lottja ogy Írni, olvasni som tud 0 béros: Korasztos Sándor és Kis Sándor egykori jegyzőgyakornnk volt. Mindkettőjüket azzal vádolta: az ügyész­ség, hogy Kerosztos Sándor napszámos-béres egyik névrokonának zugl ü l lel két oladták és a pénzt illeté&telenül felvették. A tárgyalás sor-.n ki­derült, hogy a bűnvádi bonyodalom ogy tévesen kézbesített járásbíróság! végzés miatt történt. Keresztes Sándor, agy alacsony termetű, kopott ruhás, győr­megyel tájszólással beszélő napszámos-béros, a következőként mondta ol a történtekot: - Nem vagyok bűnös, mort még irni-olvasni sem tudok. Két év­föl ozelött Nagydómen a Mihályfi István nagyságos urnái voltam béres, amikor jött a kisbíró és egy lovelot'hozott. Azt mondta a kisbíró, hogy valami 15o pengőt kéli nekem fizetni. Elmentem Lovaszpatonára'a főjogy ző úrhoz, megkértem, olvassa fol az iráát és ő fel is olvasta, Azt mondta, hogy ogy pesti telekről van szó, valami kamatot kell fizetni utá DA. Megkérdezte tolom, hogy jártam-e Pesten, mog Pápán, Mondtam, hogy jgon, mert én Pesten is szolgáltam, meg Pápn Is. Kérdezte, hogy tudok-e valami földről és én mondtam, hogy a nagynénémnek van három is Pesten. - Egyobot is tudott a földről? - kérdezte az elnök. - Ennél különbet sem tudok róla. Mondtam is a jegyző'urnák, hogy ha megtudja, hogy kié a föld és ha az enyém, akkor adja el, mer. én nem tudok 15o pongőt fizetni, A jegyző ur a Kis jegyző urat bizta mog aki négy fordulót tett Pestre^ egy utert 5o pengőt is fizettem neki. Az­tán megjött; hogy oladták a földet és én kaptam 12oo pengőt, - Tudta, hogy kié volt a föld? - Nom tudtam én, i Aztán mit csinált az 12oo pengővel? - Ruházatot vettem kérem, - Csak ugy néhány nap alatt 12oo pengőért kiruházkodott? Ma­ga eldugta a pénzt a ládafiába. Mennyiért vett ruhát? - Nem tudom kérem. Én még irni som tudok. - Imi nem tud, de a huncutsághoz azért ért maga, - mondta az elnök ós leültette a vádlottat. Kis Sándor volt lovászpatonai jogyzőgyakornok, a másik vád­lott a következőként mondta el a történteket: ' - Mogjelönt a jegyzői irodában Keresztes Sándor és megkérte a főjegyzőt, hogy olvassa el a kapott végzést, A főjrgyző elolvasta'az Írást aztán megkérdezte Keresztes Sándortól, hogy lakott-e Pesten, járt­e Pápánj mert a telekkönyvi végzést a budapesti központi járásbíróság adta ki, előbb Pestre küldte kézbesítésre ? majd Pápára továbbította és onnan jutott Lovaszpatonára, illetve Nagydemre. A jegyző iá ós Keresztes Sándor gazdája Mihályfi István nagybirtokos Is arra kértek, hogy járjak el ebben az ügyben, intézzom él az eladást. Feljöttem Pestre, a telek­könyvi hivatalban érdeklődtem, ott megtudtam, hogy valóban Keresztes Sár dor néven áll a telek és utóbb megkértem egy ismerősömet Fried Dezsőt, hogy szerezzen rá vevőt; Fried D zső szerzett is vásárolót, m ég pedig Irinyi Mayer kereskedőt. A szerződós aláírásához azonban közjegyzői meg­hatalmazása volt szükség és ezért Keresztes Sándorral együtt bementünk Páp : ra, ahol felhatalmazást adott a telek eladására. A telket 24oo pen­gőért adtuk el. - No ós mit keresett maga ezen?' - Semmit! Hétszer voltam Pósten, ezért kaptam 27o pengőt köl' ségmegtéritésre. Pontosan elszámoltam, Keresztes Sándornak 12oo pengő maradt, mert különböző tartozásai voltak és az ügynöknek, valamint a szerződést készitő ügyvédiek is kellett fizetni, - Mit mondott Keresztes, hogy honnan jutott a földhöz? - Azt mondta, hogy valószínűleg örökölte. - Maga járt a telekkönyvi hivatalban. Megnézte a bejegyzést? - Nem, csak érdeklődtem, - Ha megnézte volna, mindjárt látta volna,'hogy a tulajdonos vásárlás utján jutott a telekhez és nem öröklés utján. /Folyt. köv./P.

Next

/
Thumbnails
Contents