Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-05 [119]

/A közlekedési szakbizottság ülése. Folytatás 1,/ Cselényl Pál dr, arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy az esti órákban, különösen 9-töl 11-ig sűríteni kellene a forgalmat, hogy a színházakból haz .igyekvő közönség ne csak hosszas várakozás után érhesse el lakóhelyét. Kérte a Vilmos császár-ut forgalmának gyorsítását ls, majd azt óhajtotta, hogy a farkasréti temetőbe külön tantuszos kocsikat is járassanak. W o 1 f Istvánnal ellentétben kiemelte, hogy a Bszkrt alkalmazottak fegyelme és színvonala minden kritikát kibír és a testület színvonala egyenesen mintaszerű. Hangsúlyozta, hogy a kitűnő teljesítményt 'végző alkalmazottak szociális helyzetének javítására mindent meg kell tenni. a B ot zenhardt' János bécSiuti várcr*: házak előtt villamos várócsarnok létesítését és az óbudai temetőhöz közlekedő trolleybusz üzemidejének bővítését javasolta. Bresztovszky Ede a nagykörúti forgalom gyorsítását kérte, majd arról beszélt, hogy a különböző közlekedés vállalatok között teljes'egységet kell teremteni, mert csak igy várható a rorgalom gyors megjavulása. Javasolta, hogy a Külső Jászberényl~ut1 városszéli telepre a villamosvégállomástol lófogatu omnibuszt járassanak. Ma g y a r Miklós is elismerését fejezte kl a Bszkrt személyzet kifogástalan működéséért, majd a belterületi közlekedés gyorsítását kívánta, felvetve azt az ötletet, hogy kevesebb megálló legyen. Foglalkozott az autóbuszokba felszerelt nyersolajmotorok kérdésével ls és arra a következtetésre jutott, hogy azok nem váltották be a hozzájuk fűzött várakozásokat. K o 6 8 Jenő ls az ütemes közlekedés megvalósítását óhajtotta, majd ezt kérte, hogy a Vilmos császár-ut és vidékének esti forgalmát javítsák m:g. A felszólalások egyrószére M árkus Jenő dr., a Bszkrt vezérigazgatóhelyettese válaszolt. Kijelentette, hogy Wolf István általános kritikája erősen meglepte, mert köztudomású, hogy a felszólaló bizo' tsági tag vasutasember, tőle tehát tárgyailagosságot lőhetne elvárni. Megállapította, hogy a Bszkrt szolgáltatásainak határát mindig a pénzügyi lehetőségek szabjak meg és rámutatott arra, hogy az Igazgatóság állandó terakvése a közlekedés javítására irányul. A nehéz viszonyok ellenére jelentős módon bővült a főváros közlekedése, pedig 1929 óta rendkívül nagymértékben kellett redukálni nemcsak a személyi, hanem a dologi kiadásokat is. A megtakarítások terén most már továbbmenni nem lőhet, mert ez veszélyeztetné a forgalom biztonságát. Visszautasította azt a vádat, mintha a Bszkrt drágán adná szolgáltatásalt, mert hiszen köztudomás szerint olcsóbb közlekedést nyújt Európa bármely nagyvárosánál, A Bszkrt minden igyekezete arra irányul, hogy nagyvárosias és megfelelő közlekedést adhasson, eme állett azonban a beruházások révén alimontálja az lp:.rt ls. Tiltakozott az^ellen a vád ellen, hogy £ Bszkrt egyesületei politikával foglalkoznának és nyomatékosan kijelentette, hogy ezek az egyesületek pusztán szociális céljaikat töltik be,a vállalat vezetősége pedig éberen őrködi azon, hogy munkaközben sommiféle politikai szempont ne érvényesülhess n. Kijelentette a vezérigazgatóhelyettes, hogy a Bszkrt teljes tudatában v.n annak, hogy voltaképpen a főváros vállalata és eszébe sem jut az, hogy öncélúságot folytasson. Beszédét azzal fejezte be, hogy a vezetőség minden tárgyilagos kritikát szívesen lát, de hangsúlyozottan csak a tárgyilagosságot, A többi felszólalásra P a t z Sándor Bszkrt igazgató felelt. Magc is kijelentette, hogy a sürü forgalom elsősorban anyagi kérdés. A viszonyod közlekedési tér.= n na sokkal jobbak, mint 1929-ben voltak, Részletesen válaszolt az egyes relációkkal kap csolatban elhangzott megjegyzésekre ezután. /Folyt, köv./ A SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. A szociálpolitikai bizottság doc.10én tárgyalja munkanélküliek karácsonyi segélyének, a szükségotthonok céljára megvásárlandó Pillangó-utcai ingatlannak ügyét, foglalkozik továbbá a 40 órás munkahét tárgyában a minisztériumhoz Intézendő felterjesztéssel és a főváros uj szegényügyi szabályrendeletének tervezetével,. ,/MOT/HO