Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-04 [119]

ÖNGYILKOSOK BÚCSÚLEVELEI. HA*7HAL RICHÁRD DR.- IDEGORVOS ELŐADÁSA A MAGYAR IRÁSTANULMÍ.NYB TÁRSASÁGBAN. A Magyar Irastanulmányi '?,'. rS aság kedden este & Népegész­ségügyi Múzeum Eöttoös utcai palotájának dísztermében előadóülést tartott, amelyef N é m e t h Péter dr, a fiatalkorúak bir°ságának elnöke el­nökölt . Az ülés előadója Pl a j n a 1 Richárd dr. idogorvos volt, aki "Öngyilkosok búcsúlevelei" címmel értekezett* Az •loadó kifejtette,^ hogy az öngyilkosságok általában a meg örténtük után válnak a nagyközönség előtt problémákká s csak ezután lehet az egyes öngyilkosok egy Jnlségére következtetést vonni. Az öngyilkosságokat szociális, gazdasági és vallás­erkölcsi nézőpontból lehet méltatni. Nem minden öngyilkosság nyer tulajdon­képpeni befejezést, sokszor előfordul a z életben _z öngyilkosság gondola­tával v-.ló játék, például: f enyegoe és formájában. Az élet úgynevezett mar­kírozott öngyilkosságokat Is felmutat. Ez utóbbi esetek tulnyomór szt az érdekelt családok titkai maradnak s legfeljebb q háziorvos vagy a lelki­pásztor nyer ezekbe a lélektani mélységekbe bepillantást. Amíg a kísérlet ténnyé nem Válik, mindaddig öngyilkosságról, Illetve az öngyilkosság fe 1-> dolgozásáról nem lehet sző* Az öngyilkosság felé vivő ut egyik legkiemel­kedőbb otapja? a bucsulevélirás. A búcsúlevél rendszerint magába foglalja mindazokat a vonatkozásokat, amelyekkel az egyén öngyilkosságát megokolni próbálja* tartalmaz ezenkívül legtöbbször bizonyos lelki h .gyatékot ls, amwlyet aZ öngyilkos az utódokra - különböző rendelkezések formájában ­hátrahagy,'Az öngyilkosság indokolása leginkább racionális momentumokra hivatkozik. Készletesen foglalkozott zután az előadó a halál problé­májával. Hangoztatta, hogy ~L halált a felnőttek általában ugy eeklntik, mint a végső ós legnagyobbrosszatj ezzel szemben egészen más ... jelentősége a halálnak a gyermekek szemében* A gyermek érzésvllágában nem nyer oly súlyos értékelést i halál gondolata, mint a felnőttében. A bucsulevélirás általában szorongásos állapotban, a halálfélelem közvetlen hatása alatt megy végbe. Az élettől búcsúzó zűrzavaros kedélyállapotban vani A bnősülé­vel mindig nagy adagot tartalmaz abból az lndulatkomplexumból, ami a levél­írót az önygilkosság felé terelte. Igen sok olyan esetet ismer a rendőri krónika, amikor a búcsúlevél megírásában a halálfélelem s ezzel együtt az öngyilkosság vágya is feloldódik, c.ok öngyilkosjelölt 'i búcsúlevél megírása után nem jut tovább, nem jut el az öngyilkosságig. A búcsúlevelek túlnyomó többségében az- öngyilkosság okaként a szerelemféltés, az üldöztet és, az el­lenséges .aknamunka, és az életuntság szerepel. Sok esetbon az öngy llkosje­lölt momentán keresetnélküliség.- .., vagy gyógyíthatatlan betegségét Jelöli meg olyan okként, ami miatt az lőttől mog 'roll válnia. A normális élet­körülmények közt élő, egészséges idegzetű ember mindezek közül egyes egye­dül talán a gyógyíthatatlan betegséget ism.ri el olyan indítéknak, ami eset­leg indokolttá teheti a halál kívánását, Dr. Hajnal Richárd ezután több példával Illusztrálta érd ­kos előadását, vetített képek ...lakjában, erősen felnagyító t bucsulevél­törodávc.ket mutatott be a nagyszámban egybegyűlt hallgatóságnak és az egyes levelekből, az Írás vonásaiból, a szavak összefüzéséből, a gondolat ritmuséból érdeké a következtetéseket vont le a, különböző öngyilkosjelöl­tek egyéniségére, lelkivilágára, öngyilkosságuk végső okára. Az előadó végső konklúzióként megállapította, hogy az ön­gyilkosjelöltek nagy kontingense képtelen a szociális alkalmazkodásra, min­denkiben üldözőjét, tjet élytársát látja, so 1 ' esetben sóvárogja a családi sze­ret -tet és ezt isetlog tényleg nélkülözi is; igen sokszor felette agresz- • sziv természetű, mindenáron ki L arj'a kényszeríteni sorsának jobbrafordí­tását, A r indvégig nagy érdeklődéssel hallgatott el'o.dást a Magyar Irástanulmányi Társaság nevében áz elnöklő Németh Péter dr, törvényszéki tanácselnök köszönte meg, /MOT/Ky»

Next

/
Thumbnails
Contents