Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-04 [119]

/R-.ffay püspök előadása a német egyházi ho lyz ötről,Fo lyt at ás.3./ -Ezért fogadta mindenki örömmel és bizalommal az egységesí­tésre irányuló törekvést. Ma már mindenki tisztán látja, hogy ez egységes szervezés megindítása előtt a tartományi egyházakat kellett volna hitval­lási r.l pon c soportositani, a Porosz Uniót feloldani, s. azután a két tör­téneti hitvallás alapján álló országos egyházakut egységes közigazgatás fflá vonni. Amig erre az útra át nem térnek, Németországban nem lesz rend és nem lesz nyugalom, a hitet, s a meggyőződést, a lelkiismeretet és az egyéni felelősségen alapuló szabadság belső törvényét hatalmi intézkedé­sekkel nyűgbe törni nem lehet. Müllar püspöknek az a végzete,hogy a rend megteremtését'katonai módon gondolta el,holott mint lelkesének tudnia kellett volna, hogy lelkeket csak lélekkel lehet lgezgatni. - Ma három vallási csoport: i áll egymásmellétt és egymással szemben a német evangélikus egyházban: a hitvallásos párt, a politikus párt és a germán nemzeti párt. Meggyőződésem, hangoztatta Raffay püspök, hogy ezek közül végtére is a hitvallásos irányzat győz, nem is szabad másképpen lennie. Az árj,kérdést az egyházi életben márcsak azok tartják felszínen , akiket megmételyezett c politika, józan emberek bírálata ezt a gyermekes kérdést hamarosan megfosztja, minden ártó hatását°i # A modern pogányság sem életképes, nagyon hasonlít a jubileumi alkalmak történelmi felvonulásáhozc Aki a müveit világ haladásának utján már akkora utat tett, mint a német nép, azt nem kell félteni, hogy a babonás és kezdetleges élet­felfogás ösvényeire visszatér. - Egészben én ma ls bizakodással és jóremónyseggel nézem a nagymultu Ss n«?7 jövendőkre hivatott német nép külső és belső életének változatos, színes fejlődését. Figyeljünk a haladás és az előretörés vo­n;lára, s máris láthatóvá lesz az emelkedés, A vallás iránt az érdeklődés mindenütt felébredt, a vallásosság szüksége napirenden van,ezért nem fél­tem Námetörszágot és Németországban az Evangélium ügyét. Ma is optimis­ta vagyok,'^ert meggyőződésem, hogy az Evangélium ügyét maga annak űra és Királya, Isten viseli szivén. /MOT/F. V H I'R E K « •• • jl HORATIUS SZJLETESÉNEK KÉTEZER ÉVES ÉVFBDULóJA. 1935-ben az egész világon tudományos és irodalmi intézőtök, ogyéternek ünnopségekot rondeznok Hüorótius születésének kótozredek évfordulója alkalmából. Magyarországon a Parthonón ogyosülot t'otte kezébe a horatiusi ünnepségek rendezését és előterjeszté­sére a közoktatásügyi miniszter el is rendelte, hogy az 'Összos magyar is­kolák foglalkozzanak ugy iskolai ünnepségükön, mint pályadíjai Kitűzésével és minden egyéb alkalmas módon Hoétius megfololő méltatásával. Ezen orszá­gos ünnopségekot maga a Parthomin nyitja meg, amennyiben szombaton docem­• bor 8-án délelőtt 11 órakor a Il'agyar Tudományos Akadémia elsöemoleti termetes bon Praznov szky Iváán olnökloto alatt ünnepi nyilvános ülést tart, melyen F ö r s t o r Aurél egyutomi tanár fog "A halhatatlan Horatius cimon felolvasnio Külön érdeke ssego az ünnepélynek, hogy a cisztercita gim­názium vegyeskara, valamint a Elalazantinum férfi kara több mogzanési­tott horatiusi ódát fog előadni!, mely ok közül egyik Kodály Zoltán szorze­ménye. Ezen kival L a k n o r iV Iára fog magyarul és latinul Horatius verseiből szavalni. Ezen ünnepségen a Parthonon, tagjain kivül, vendégeket is szivoson lát. /MOT/B, U^.

Next

/
Thumbnails
Contents