Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-04 [119]

A FOLD JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK KÉRDÉSE AZ AKADÉMIÁN. A Magyar Tudományos Akadémia bölcsleti, társadalmi és történeti tudományos osztálya a szokottnál is diszosobb közönség részvétolóvol ülést tartott, amolyon többek között megjelentek: Borzoviczy Albert, Balogh Jonö, Hegedűs Lóránd, Kenéz Béla,ny. miniszterek, Wühscher Frigyos dr, a Hangya vezérigazgatója, Voinovits Géza a Nemzeti Szinház kormánybiztosa, Heller Farkas, Gombocz Zoltánegyetemi tanárok és még sokan mások tudományos és közgazdasági életünk vozetöinok sorából. Az élésen K o r n i s Gyula olnökölt, akinek megnyitója után Na vratil Ákos egyetemi tanár, az Akadémia levelozőtagja tartott nagy érdeklődéssel várt előadást a föld jövodelmezőségéről. - A föld és őzzel a mezőgazdasági jövedelmezőségének kérdése, - mondotta - mely az egész kulturvilágot a gabonanemüek legutolsó nagy áreséso óta különösen érdekli, nagyon aktuálissá vált a Nemzetközi Tanácsadó Buzabizottság nálunk tartott legutolsó ülése kapcsán. Ebből az alkalomból nem érdektolen elméletileg raogvilágitani a földjövedelem alakulásának a kérdését, mert ebből gazdaságpolitikai szempontból isöcaphatürik irányítást, Ma az orős állami beavatkozás korát éljük gazdasági térőn. Az állami támogatás azonban, moly onnok az elvnek alapján vaiamely termelőágnak osztályrészül jut, csak akkor jogosult, ha az illető termelésiig magától életképes és csak arról van szó, hogy átmoneti nehézségeken, amelyekbe a maga hibáján kivül jutott, kell átsogiteni, Ipari körökből ittptt olyan véloményok hallatszanak, mintha a mezőgazdaság jövodelmozőségé mér a végét járná. Ha ez igaz volna, ugy minden állami' támogatás , melyet a mezőgazdaság élvez, céljatévesztett ós káros volna. A mezőgazdaság jövedelmezősége természetesen nom egy jelentőségű* a fúld jövedelmezőségével - .fejtegette a továbbiakban az előadó - de elsősorban mégis az utóbbitól függ. Hogy onnok az irányzata az idők hosszú folyását tekintve emelkedő, vagy .csökkonő-o, abban a tekintetben a tudományban is eltérők a vélemények. A régi angolok élükön Rlcardóval, aki nagyon okosfejü ember és plyan bankár volt, hogy később földet vásárolt, az első nézetet vallják. Tételük okadatolása, moly a föld csökkenő hozadékképességére és az emberiség szaporodó hajlandóságához támaszkodik, megdönthetetlen, A föld csökkonő * hozadékképességének ^örvénye a mezőgazdasági technika fejlődése ellenére is néyényosülj mort mindjárt hatályba lép a magasabb technikai fejlettségi fokon is. Az okadatolás másik részét a legutóbbi idők fejleményei is igazolják, Európa, ÁzsiQ,és Amorika népessége a század élőjétől fogva a világháború ollonéro is éppen annyival szaporodott, mint amennyi Európa népessége a század elején volt. A tétel természetesen a hosszú időkre szóló szemlélet eredménye, do igy feltétlenül igaz. Ezt századokra szóló gabonaárstatisztikák bizonyítják. Mindennek ellenére a tételt sem a gyakorlat, sem az elmélet : nem fogadta szívesen. Az előbbi ombortolonnok tartotta, munkás^harátlanságát vetette szemére, mert az életnek szerinte mindig drágulnia"""koll. Ez igy is van. Az élet tényleg mindig drágul, de a drágulás terhét nemcsak egyedül a munkásosztály érzi. Ha valakinek kellemetlen a tanítás, ugy oz inkább a vállalkozó, akinek ozok szerint mindig magasbbodó reálbéreket kell fizetnie. Az elmélet is valószínűtlennek szereti mondani ezt a tanítást. Az olmélet először is a csökkonő hozadékképességről szóló tétel általánosításával foglalt állást a régi angol tanítással szembon. Ezzel adta először jólét annak, hogy általános érvényű jövedolommagyarázatra törekszik és a földjövedelem különszorü magyarázatát, amely az angol tanítás alapja, elkerülni iparkodik. De amig az elhasznált gépből nem lesz magától újra használható termelőeszköz és amig az agyoncsigázott föld ugarnak hagyva ismét visszanyeri orodoti termőorojét, addig nom lehet azokat a termelőágakat, amoljsknok a fő tormolőtényozői ilyen oltérőok, termelőképp sségük tekintetében, jövodolomalakulás szempontjából egyformán magyarázni, A tiszta elméleti irány a jövodolomalakulást áralakulások formájában szoroti vizsgálni. Ez azt vonja maga után, hogy a régobbi közgazdaságtan mindig társadalmi szempontjai holyott magángazdasági szempontok lopódznak bo a vizsgálódásba, mert az áralakulások vizsgálata során a magángazdasági érdokok magától értotődőon olőtérbo lépnek* /Folyt,köv,/