Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1
1934-12-10 [119]
/A BAROSS SZÖVETSÉG ÜDVÖZÖLTE SIPŐCZ JENŐ FŐPOLGÁRMESTERT, Folytatás 1,/ Boldog vagyok, hogy ezeket a kodvos szavakat kodvos baráton, Ilov szky János ajkáról halion, akihoz ragi barátság és sok közös harc emléke füz. Az elnök ur bőszedébon a szorototnok azt a fölén aradé hullánát nagyon szép tomészoti hasonlattal fejozto ki, nondván, hogy a tizonötév előtti szeretethullán hegyipatakhoz hasonlított, anoly azután nindjóbban szélesedett, nig elérte szinto a Balaton nagyságát es szélossógét. . • ~ ..'Á- \ t ..i. rimM** 1 Az ilyen hogyipatakok ". ^gulckal hoznak valami fövenyt, honokot, vagy ogyobot, Amiro én súlyt helyezek az: a mi forrásunk bármennyire dagadt, mindig kristálytiszta maradt. Ez a patak az erkölcsnok es a legmagasabb ideáloknak a patakja, amrJy szélesedett, do soha semmiféle közéleti szonnyot fel nem vett, /Nagy taps és éljenzés./ Ha én most gondolkozom azon, mi az, ami a szeretetet ugy felem árasztja, azt hiszem az, hogy bennem izig-vérig budapesti polgár karült a főpolgármesteri székbo. Én a népből val° vagyok, budapesti polgári családbél és mindig áteroztem a budapesti polgárnak nemcsak örömét, hanem minden buj át-bánatát, keservet és azt hiszem ennek köszönhetem a szeretetet. Legutóbb a kormányz 0 ur, amikor audencián voltam n ála, kijelentette: a nép megérzi azt, ha valaki szereti őt. Bölcs nagy mondás és talán szabad magamra is érteni, /Nagy taps./ A budapesti polgár megérzi, ki szereti Öt és ón hitet toszok itt, kedves polgártársaim előtt, hogy én szerotem ezt a polgárságot, ragaszkodom ho~zá és ennek a polgárságnak mindon vagya, minden kivansága az en vágyam es az én kiván3ágom, - A közéletbe val ü lépésem ideje egybeesik azzal az idővel, amikor a Baross-Szövetség megkezdte áldásos müködésct. Mi egymás mellett haladtunk s haladunk tovább is.Ezt a baráti, testveri szeretetet kérem a magaai részére továbbra is, - Nehéz időket élünk - folytatta a főpolgármester,- rettenetes helyzetben van ma az ország es a polgárság is. Mindnyájunk kötelessége a segités es javítás. Részletekre nem terek ki, de akik ismerik a gondóiko<zásomat, tudjak, hogy a polgárság ügyeit a legkomolyabb a ti vizsgálom meg és igyekszem azoknak a teljesítését elősegíteni, A beruházási program sajnos nem lesz olyan nagyarányú, mint szerettem volna, do az a fontos, hogy a munka mog no álljon és a polgárság mindig érozzo, hogy vezetői igyekoznek róluk gondoskodni, munkát es kenyeret juttatni a nehéz időkben, A főpolgármester ezután • •' emelkedett hangon igy folytatta szavait: -Most, ebben a pillanatban talán az ország sorsáról döntenek messze idegenben. Meg kell őriznünk hidegvérünket és bármennyire is vérzik a szivünk, magunkba kell fojtani az elkeseredést, A magyart jellemzi az, hogy a legnehezebb időkben találja mog önmagát logj óbban* Az egész magyar történelmet jellemzi, hogy a legnehezebb idők után tud a legjobban felemelkedni. Őrizzük meg erkölcsi erőnkot, hidegvérünket, fojtsuk magunkba az elkeseredés rettentő kitörni akaró hullámait es meg vagyok r ü la győződvo, hogy végső igazság mégis az erkölcsé lesz és a magyar erkölcsi igazság egész bizonyosan végül mégis győződőLmoskedni fog. Ebben a reményben köszönöm a Baross-SzövotSög vezetőinek üdvözlő szavait, A föpolgármostor megrázó erejű szavait a Baross-Szövetség egybegyűlt tagjai hatalmas éljenzéssel es hosszantartó tapssal fogadták* és 3zünni nem akar ü Avációban részesítették a küldöttség tagjaival elbeszélgető fópolgarmostort, Ilovszky János ezután rövid sz°zatot intézett az egybegyűltekhez, hogy rögtönzött gyűjtést rendezzenek a szerbek által kiüldözött; földönfutóvá tett magyarok megsegítés ere, A folhivás és a főpolgármester szavainak hatása alatt néhány pillanat múlva többszáz pengő gyűlt öszszo, amelyet P u r é b 1 Győző nyugalmazott tanácsnok, a Baross Szövetség ügyvezető igazgatója nyomban átnyújtott a polgármesteri hivatal vezetőjének további rondelkezéj céljából. /MOT/D \AA/
