Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1
1934-12-08 [119]
HERCZEG FERENC NAGYSZABÁSÚ BESZÉDE A MAGYAR KULTURÁLIS EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZGYŰLÉSÉN, Szombaton délelőtt az Akadémia elnöki tanácstermében tartotta a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége évi rendes közgyűlését, amelyen nagyszámban jelentek meg a kulturális egyesületek képviselőit A közgyűlésen Ady Lajos alelnök elnökölt, aki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a szövetség alapitó elnökéről, gróf Klebelsberg Kunóról és fogadalmat tett,hogy az egyesületet az ő szellemében vezetik tovább: a fiatal magyar irók és a kisebbségi magyar kultúrintézmények támogatásával, A nagyhatású elnöki megnyitó után megejtett ;isztuj itós során a szövetség társelnökévé választották F i s c he r Béla baranyai alispánt, tiszteleti tagok lettek: dr.P r e s z 1 y Elem ér, res uv cu:\aegye főispánja és dr,S i p ő c z Jenő főpolgármester', az intéző bizottságba vá1 asztották dr.N é m e t h Lászlót és titkárrá választották N é m e t h Imrét, a MOT főszerkesztőjét, A tisztujitás után dr.K u t h y Sándor ügyvezető igazgat 0 terjesztette olő a társaság mult évi jelentését, mely nagyszabású munkásságról számol be. Az előadó ismertetto,hogy az egyesület legközelebbi akciója a kisebbségi magyar kultúra tűzhelyeinek, a vidéki városok . városportréinak kiadása: egymásután jelennok majd meg Kassa,Pozsony , Kolozsvár, Nagyvárad, stb.várősképei, tisztán magyar kulturális szempontok figyelembe vételévol és különösen gazdag képanyaggal, A kiadás költségeihez a magyar városok és vármegyék járultak hozzá^A jolentés beszámolt a kisebbségi magyarság szellemi vezetőinek a szövetség által rendezett magyar kulturális körútjáról, A közgyűlés egyhangú le lkesodéspel mondott köszönotot az ügyvezotő igazgató munkásságáért, majd H o r c z e g Foronc állott fel ezután és tartott nagyszabású előadást a vidéki magyar városok irodalmi és' közművelődési ogye sülő tőinek nemzeti jelentőségéről, '-Egy-két évtizoddol a háború előtt Budapest volt Magyarországon n A Város", - mondotta Horczog Feronc Azonkivül nem volt sommi, csak provincia, vidék, azaz elmaradottság és kicsinyosség 0 Mog kell azonban j egy óznunk,hogy a regi magyar kisvárosok hirét maguk a kisvárosiak rontották., Ök lelkileg cserbenhagyták szülőföldjüket, az értolmisóg tagjai számüzöttekk ént éltek vidékon, a gondolataik és vágyaik állandóan a főváros körül keringtek, mint éjjeli bogarak a gyertyaláng körül„Ez c snobság, melyben majd-mindny ájan bűnösök voltunk,ny omot hagyott az irodalomban éppúgy,mint az újság Írásban; itt is-ott is jóidéig humoros fogalomként kisértott a vidéki város ós a vidéki ember, - A háboruolőtt egyszerre azon vettük észre magunkat,hogy városaink nagyszerű lendülettel törnek előre és felíelé.Egy titokzatos történelmi parancsszónak , engedelmeskedve saját erejükből,mondhatnók: az államhatalom szándóka ellenére nőttek és f ej lodtek,miként az ifjú Budapest nyakára nőtt Bécsnek, az egyedül legitim birodalmi székvárosnak, - A háború után azt kellett hinnünk, a fejlődés szükségképpen zátofjiyra jut; a városainkban azonban oly nagy volt a termékenység ereje, hogy a gazdasági aszály közepett is valósággal virágbaborultak^Z meglepő és biztató jelonség,mert arra vall,hogy népünk immár igazi kulturnemzetté érett, azaz: a közhasznú alkotások vágya ós képessége nemosak egyos kivételes, a korukat megelőzött Korvin Mátyásokban és Széchenyi Istvánokban él,hanem a magyar polgárság összeagégSben is, - A sátorlakó nomádok unokái nagy késéssel, do mégis elérkeztek oda, ahol már évszázadokkal ozolőtít tartottak az olasz,vagy német. városok, melyekből ellenséges dúlások, tostvérharcok es gazdasági válságok som tudták kiölni a közhasznú alkotó ösztönt, - A nagy magyar kulturv^zér, gróf Klebelsberg K un ó városfejlesztő politikát kezdeményozotü az Alföldön és az orodmények,melyekot rövid néhány esztendőn belül ólért, igaz;olják, hogy a gondolat to] jóson megérott már az idők méhében, . /folyt, köv.,/
