Magyar Országos Tudósító, 1934. november/3
1934-11-26 [118]
/Ravasz László püspök előadás* Debrecenben 6, régi ós uj Magyarországról. Folytatás 3o/ - Széchenyi prof étaságA, vág bele u szivünkbe ás érdekes, hogy Széchenyi jobban belefór ebbe cl évtizedbe, mint c saját korába v ö volt az, aki nem egyes reformgondolatokat hozott, hanem magának a magyar népnek a minőségét akarta megváltoztatni, uj lelki alkatot akart, a különb magyarság gondolatával Jött. Milyen élesen látott, hogy égette el magát ebben a gondolatban! Csak erőforrásaira nem tudott rámutatni, tehát az ő tragikus alakját ki kell egészíteni egy sugaras Irtással, az Evangéliummal, amely ennek a nemzetnek erkölcsi magvát"újjáteremteni kívánja és rámutatni arra az erőre, Aki által ez lehetségesül t Z Bvt.ngélium, amely a nagy jelszót, a nagy programot Krisztus nevével adja meg 0 - Azt jelenti ez, hogy Krisztus magyar programm, a holnap kulcsa, a jövendők és Ígéretek ajtajának a nyitó szava. Oroszország egy gondolatból szervezkedett ujjá: az emberállat gondolatából, Németország a természeti embernok, a. vernek gondolatából, Olaszország a homo sapiens gondolatából, A magyar egy gondolatbői szervezkedjék ujjá, a Krisztus gondoiátábóli Krisztus magyar programm, ez azt jelenti, hogy Magyarországnak egy külpolitikája és egy szociálpolitikája lőhet, hogy Krisztus győzzön és előtte minden térd meghajoljon, Krisztus földbirtokpolitikal"jelsző, közéleti morál, soha nem Ismert felelősség és szolgálat. Igenis, kérdezze mindenki: lehet-e ebből vulaiai? Máréi-holnapra kétségkívül nem, v£gy dolgok nem hirtelen támadnak, a délibáb a Hortobágyon egy pillanat alatt támad és elvész, maga Debrecen város hétszáz év óta ál, kártyavárat lehet építeni egy pillantással, kölni dómhoz századok kellenek, - Arról van szó, hogy amit századok építenek, ahhoz én is segítsek, nem én vetem a fundamentumot, nem én teszem fel reá a csillagot, bokrát-.ünnepén nem én leszek ott, de amikor hozzám ért al épület, Úrkor szivemet és életemet mint egy élő téglát beleépíthetem ebbe a láthatatlan dómba, Krisztus Magyarországába beleépíthetem szivemet azzal, hogy odaadom Krisztusnak* -Még valamit tehetek: megfoghatom azoknak a kezét, akik szintén ezt csinálják és akkor halkan, zsongva énekelhetjük i. Kömives Kelemen énekét: vérünkkel, vérünkkel emeljük a falat,,. Mennyi józanság, optimizmus és realitás van ebben, Gandhi mondja azt a képet/ hogy a fa, amelyen fészek van, lángot kap, az anyamadár meglátja t füstöt, látja a felcsapó lángot, a közelgető és bizonyos halált, sikolt és kering, választania kell önnön élete ás gyermekei élete között és akkor Mterjoszti szárnyalt, roászáll a fészekre, egy lobbanás és elégett minden? - Ez a hindu látás - mitosz-kép, do ezzel szemben az ourópci látás tud madarakról, amelyek feltámadrr 1 ' a IttzbSl, az éke resztjén szimbolika tud tűzből támadó, nap felé repülő sasokról. A tüz mindkét képnél közös és h:,zudnók, aki azt állítaná, hogy nem ág a világ és a láng nem fenyegeti a fészket, ..z ezeréves fát, amely mindenünket jelenti. De a hindu világszemlélet nagyszerű halálával szembenáll a keresztyén világnézet nagyszerű ólotösztöne, az élet szent erőszakáról ós nagyszerű leleményéről, ..mely c tűzből támad és főnixként c. nap felé repül, - Debrecen város és egyúttal a magyar református egyház címerében egy főnixmadár van, amely a napbél támadt és újból a nap felé repül. Is ml azért jöttünk, hogy elkiáltsuk:' akik lángtengerben jajgattok, ne felejtsétek el, hogy szárnyaitok vannak*** Ravasz püspXök beszéde után a debreceni Szenei Molnár Reformétus Énekkar; a Debreceni Tanitéi Vegyeskor ós a városi Zeneiskola egyesített kórusa, Szlgothy Gyula vezetésével Fichtner Sándor zsoltárkompozlciójóval szerepelt, Az ünnepség után t Bika-Szálló kistermében záró áhítat volt, amelyet B e n k ő István rákosp.lota-évárosi lelkész vezet :t, megrázó szavakkal imádkozva az ellenségektől körülvett magyarság súlyos történelmi |óráinak feloldódásáért, D a b a s 1 Halász Lejos dr, ny. koronaügyész pedig z egész konferencia nevében megköszönte Ravasz Lászlónak