Magyar Országos Tudósító, 1934. november/3

1934-11-21 [118]

§ § A Magyar >'rszágos Tudósító jelenti: A Nemzeti Egység II, kerületi szervezete deceiroer 3-án e«te nyolcórakor a Budai Vigadó összes' termeiben vacsorát rendez, amelyre a szervezet tagjait ezúton is meghívja. Vacsorajegy ára P» 1.50, jjgyigénylés december l-ig a II. kerületi szervezet hivatalos hely 1ságében,'Szász Károly utca 4. este 6-t°l 8-ig, vagy távbeszélőn egész nap 56-6-58, 54-1-36 számokon. /Nep/ HÍREK ORSZÁGOS LEVÉLTÁR , , K.szekció ÉRDEKES ELŐADÁSOK A NÉPRAJZI TÁRSASÁG ÜLÉSEN, A Magyar Néprajzi Társaság szerdán esto Baross-utcai épülőt ének nagytemóbon, nyilvános fölolvasó ülést tartott, amelyen nagyszámú hallgatér közönség jelont meg. Az olnöki tisztot Solymossy Sándor dr. profoszszor töltötte bo„ Slsőnok Szendroy Zsigmond tanár tartott előadást ^'Népszokásaink oredote és fejlődése" cimmol. Az olőadó Rámutatott, hogy a magyar népszokások ősi eredetűek és szerves összefüggésben állanak az ősmagyar hitvilággal. Az ősmagyar hitről aránylag kevoset tudnánk, mórt a fennmaradt foljogyzésok a valláspolitika szűrőjén jutottak ol hozzánk,. Kétségtelen, hogy maga az egyház is sok ősi szokást vett át, do csakis olyanokat, amolyok nom omlékeztottok túlzottan a pogány fölfogásra. A csiziősok üzleti politikája, nyerészkedési vágya folytán a római-görög antik világ ügyes népszokásai is eltörj odtok. A nép például a gyógyitással kapcsolatos ősi szokásaihoz évszázadokon át változatlanul ragaszkodik. A ritka tormészoti tüneményeket még mai nap is összefüggésbe hozza egyes bekövetkező osoményekkol; az égboltozaton megjelenő kard ma is - háborút jelont,... Az olőadó beszélt a gjsztusok, taglejtések j olontőségóről ós hangoztatta, hogy egyes, különösképpen kifejező mozdulatok az idők folyamán "varázsló szokásokká változtak át. A régi népszokások eredoto főlog az őshitben, a kezdetleges tudományban és a másnépoktől történő át származásban kerosondőkc A magyar népszokásokra, illetve ozok kialakulására mindvégig nagy hatással voltak a német, olasz, szláv és török analógiák. E tekintetben a tudományos vizsgálódás még a kezdet kezdőtén van; a középkori anyag csaknem teljes egészóbfcn foldolgozatlan.. Sok népszokás fönnmaradását éppen a törvényes tilalmak biztosították,, Már Szont István eltiltja a "strigák kal

p boszorkányokkal való üzelmeket, - Szont László pedig az utak szélén, az erdők tisztásain történő pogány szertartásokat $ kz ősi törvények kárhoztatják az italos halott-virrasztást, az állatkoponyák karóra tűzését, a körülszántás müvoletét, a madárrBpül'és irányából való jósolgatást„ Tény, hogy az ősi népszokások alapja rendszerint a mágikum. Ezt követőlog dr. K a '1 1 ó s Zsigmond tanár tartott előadást: "A székelyek orddote a rogősénekekben 11 cimmol. Az előadó kiemelte, hogy a székelyek nagyrészének dunántúli származását eddig csak bizonyos tájnyelvi megegyezésekből lehetett sejteni. A tudomány ma mfir nogállapitotta, hogy számos holynév közös, ősvallási or-edete is azonos. Az olszakadás időpontját is meg lehet állapitani a Csaba-monda és Anonymus krónikájának egybevetéso alapján, A székelyek Erdélybe való átvándorlása a XI,-ik században, nópvándorlásszerüen ment végbe, a levert pogénylázadás következményeképpen. Az ordélyi és a dunántúli magyarok köat eleinte gyér-volt az üzenetváltás s igy a Dunántúl népén esett mély seb no2iezen hegedt bo* Pol-fol tűnik a "visszavár ás" motiv urna a 0 saba-románcokba.n és több reg ős-énekbon. Az ordélyi atyafiság..felől érkezett hireket a Dunántúliak mindig nagy örömmol, áhitatos, pogány ünnepléssel fogadták. KésőbTb megindult a székely regősök karácsonytáji látogatása a Dunántúliaknál, iúz érintkezés később egyre bensőségesebb és bőségesebb lett, sok székely re^gős—igju visszamaradt a látogatás után a dunántúli atyafiság körébon, a töbTbiokot pedig-a'dunántúliak "csörgös" szokoroken szállították vissza, a mosjszi Erdélybo.., A székely rögösök sok osotbon Dunántúl szorzott mátkával, ga:zdag kolongyévol tértok vissza Erdélybo. Ezoknok a házasságoknak az omlékoi fennmaradtak az udvarhelyi "Didorgés bon

0 Számos népios szokás ogyozik inog a dunántúli és az ordélyi magyarok, a székolyok körébon. - A közönség ta két olőadást mindvégig érdoklődéssol fa«0 Íratta - /TÍOT/KTB H'