Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-13 [117]

—-Zü MATUSKA.../3. folytatás./ Az ebédet a szobaasszony vitte fel Matuskáhtaz, aki dél­után 6 óra tájban lejött szobájából, miután ruháját fent megmosta és a napon megszárította. Matuska a vágánpok felé sétált ugy mutatta mintha valóban várna valakire. Este - mivel meleg vacsorát ő nem készí­tett - töpörtyűt és'zöldpaprikát adott Matuskának, aki azt a konyhá­ban fogyasztotta el. Az éjszakát szobájában töltötte és másnap reggel eltávozott azzal, hogy Pestre megy. A tanú nem látta azt, hogy ezldő alatt idegennel beszélt volna Matuska, akit meglehetősen idegesnek ta­lált. Arra a kérdésre, hogy elfogyaszotta-e Matuska az ebédjét, a szál­lodésné kijelenti, hogy Matuska nagyon keveset evett jóllehet hus­ievest disznőkarmenádlit és tésztát küldött fel szobájába, /Enyhe de­rültség,/ Az elnök megkérdezte most Matuskát, hogy kire várt, mire a Vádlott kijelenti: - Senk5re, csak azért mondtam azt, hogy notünjön fel az, hogy ott sétálgatok a vágányok környékén. A tanrnt megeskették vallo­más ára./MA/. Azegyik jegyzőkönyv tanúsága szerint Matuska a merénylet előtti egyik éjszakát a budapesti Baross-szállóban töltötte el és ugyan­ekkor nővendéget is fogadott. --Nem áll! - tiltakozik Matuska - hiszen bevallanom, ha igy lett volna... Fandtner Antal budakcs-zii pékmester tesz ezután tanúval­lomást. Előadja, hogy Matuska három nappal a torbágyi merénylet előtt, délután két éra tájban megjelent budakeszii füszerüzletében; zöldes térdnadrágot, harisnyát, sárga félcipőt viselt, karján tartotta a fel­öltőjét éa kezébe kis barna kézikoffert hordott, amelyet feltűnő óva­tossággal helyezett el az üzlet pultján. Kenyeret, sziámit, szódavizet és két gombolyag zsineget vásárolt, közel háromnegyed órát töltött el az üzletben, ahol beszélgetéábe elegyedett a pékmesterrel'és feleségé­vel. Érdeklődött a tájról és tájképfestőnek adta ki magát.-Amikor a pékmester megkérdezte tőle, hogy hol van a festőállványa, rendkivül zavarba jött és rögtön eltávozott. - Nagyjából igy történt, de erről a párbeszédről nem tu­dok - jelenti ki Matuska - különben is csak egy spulni spárgát vásárol­tam,, . - Kettőt! - erősködik a pék, aki még elmondja, hogy a fe­leségének annyira gyanús volt ez az ember, hogy utána szál-sztotta-az inasgyereket s igy megtudták, hogy Biatorbágy irányába távozott el. Az üzletben egyébként csendesén viselkedett. A védő kérdései után a fcanut megeskették vallomására. Ezu­tán Fántner Antalné, az előbbi tanú feleségé tett vallomást,- aki csak­nem szóral-szóra ugyanigy adta elő észlolótoit;'mint a férje. - En azt hittem róla, hogy ügyvéd, vagy malomigazgató és talán éppen az férjem folyamatban lévő pöré felől érdeklődik^ ezért szalasztottam utána az inast/, hogy megtudjam, hová igyekszik, - val­lotta az asszony. Ezt a tanút is megesketik hallomására. Ezután az elnök ismerteti a Fantner házaspárnak azt a beadványát, amit a Matuska ügy kipattanása után a főkapitánysághoz intéztek, Ebben csaknem ugyanígy adták elő tapasztalataikat. Márton elnök ezután a főtárgyalés folytatásán délután 5 órára halasztotta el. ... /Folyt. köv./Ky*

Next

/
Thumbnails
Contents