Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2
1934-11-12 [117]
ZU MATUSKA. ../4. folytatás./ - Ezt a mai plébános úrról mondjál:.,.- szol közbe ismét Matuska. - Arról som tudok - folytatja tanúvallomását Holaaona Gábor-- mintha Pántics plébános ur lőtt volna Matuskának a keresztatyja, Pántics után Gycnos János plébános jött-Csantavérro, majd Takács plébános ur vetto át az egyház vezetését... - Milyen viszonyok között élt Matuska édesatyja? - kérdezi a tanutói az elnök, - Papucsosmester volt, majd elhalálozása után az Özvegye, vegyis Matuska édesanyja, egy kőműveshez ment feleségül. Matuska'diákéveire és önkéntesi idejére egyébként nem tudok visszaemlékezni,,, - Hogyan viselkedett Matuska az összeomláskor? - Erről sem tudok semmi különöset,,.csupán annyit, hogy 1918 október 31-ón, vagy november 1-én esto betörtek hozzám, az üzletembe. A feloségcmraol és a cselédemmel együtt felmenekültünk a ház padlására és•onnan figyeltük, hogy a betörMk mi mindont vittok ol az ü zletinkből... - Kik vettek részt óbbon a betörésben? - Err c már nem tudok viászaemlékezni, mindössze afe rémlik előttem, hogy az egyik embor a pénzt vitte el a kózipénztárból,do azt már nom merném állítani, hogy ez a férfi Matuska barát ja lott volna. Nomsokkal ezután bov nultak Csantavérro a szorbck,ón elmenekültem és csak mintegy két hénapm ulva tértem vissza. - Dc Matuska szüleinek házában találtak később valamit azokból a tárgyakból,- amiket öntől akkoriban'elraboltak? - Igen...egy ^éidinger-kályhát... de azt később vissza is hozták. Hogy^i vitte ol, azt nom tudom. - Én akkoriban Csíkszeredán teljositettem katonai szolgálatot, - ugrik fol hülyéről Matuska - amikor hazamantem, otthon cm1 itették előttem ezt a dolgot és szüleim azt is mondották, hogy a kályhát Romod..ék hozták hozzánk, megőrzés végett, de én rögtön utasítást ; adtam, hogy azonnal vigyék vissza, egyetlen porcig som tartsák vissza.' - Azonnal üljön le! - utasítja rondro Matuskát az elnök... Hogyan mert.szol közb szólni? ! Darányi Ernő, a Vállalkozók Lapjának munkatársa tesz ezután tanúvallomást: - Matuskát életemben olöször a Ncwyork-kávéházban láttam, ez 1925-ben, vagy 1926-ban volt. Ugyan annál az asztalnál ült akkor, a sokát emlegetett Leó is, akit polgári nevén Kiss Jánosnak hivtak. Magas, olől kopasz, hátul barnahajú férfi volt... - Szőrös embor volt ez a Leó? - hangzik az elnök kérdése. '" . " ' > , % . büKészszaká-lla volt,,,Én nekem akkoriban hangversenyirodám volt; Leót 191o-ben ismertem meg, Debrecenben, Itt Vörös Sándor nevű művésszel együtt léptek fel, emlékszem, a debreceni színházban zsúfolt ház volt fellépésükkor, Leó akkoriban kezdett bizonyos médiumokat szuggerálni; két firfival is próbá.lkozott, de a szuggosz- ' ' " tio egyikkel som sikerült. Végro az egyik nőt eredménnyel szuggerálta, t Azután egy félméteres revolverrel csinált produkciót, ezt a közönség előtt tölttette meg, de az utolsó pillanatban ő rondkivül ügyesen kicserélte a revolvert s igy sikerült is a frappáns mutatvány: a reá lőtt golyót a kezével elkapta, a golyó még valóban meleg volt s a kezét'egy kissé meg is égette, de neki egyébként a hajaszála sem görbült meg, ügyes kártyamutatványokkal is bűvészkedett. Bécsbon, l*ócsett, Újvidéken is megfordultunk, de nem bizonyult százszázalékig megbízható bűvésznek s igy ón felbontottam vele az üzleti összeköttetésemet,"Loó különben is eltűnt akkoriban a szemem elől, egy nő társaságában. Mindössze másfél vagy kőt évig állottunk 5sszoköttotésbon. Tudom azt is, hogy Leó később, a saját szakállára, fel lépett Kalocsán is. Újvidéken valóban sikeres mutatványt produkált: szuggerálta az egyik szálloda portásának, hogy egyik jelentkező szállóvondégnok so adjon kulcsot, igy is történt s ebből mulatságos i"ejlcmények származtak,., - Emlékszem - folytatta tanúvallomását Darányi Ernő hogy 1925 táján, egy délután- Leó együtt ült a N ewyork-kávéházban Matuska Szilveszterrel, /Folyt. köv./Ky, ^
