Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-12 [117]

POLITIKA /Pártértekezlet/~ A miniszterelnök ezűáán áttért a külpolitikai kérdések isirer­totéséro. Előrebocaájtotta-hogy minden magyar külpolitikai törekvés alfája és omögája: a revízió.. kék es eszközökkel való kiv ivasa. /Hagy éljenzés és taps./ Ehhez való jogunk elvitathatatlan, mind a békés zorzőéésok,mind a történelmi jogok, mindpedig a statisztikai törvényszerűs égők alapján. Ez utóbbiak azt bizonyitják ugyanis, hogy a magyarságnak közöl tizcnhárommil­11: nyi számánál fogva, anollyol fölülmúlja a volt Monarchia területén élt minden más nép számarányát, természetes joga van ahhoz, hogy a Duna meden­ce jébon nagyobb politikai súllyal bírjon, mint amilyet ozon a nekünk meg­hagyott 93 ezer négy3zögkilométer területen a békeszerződés a magyar népnek szánt. Ezzel szemben a környező államokban sokkal kisebbszámu nemzetek gya-' koroknak impériumot a többi népek f előtt a bék oszerződésok kegyeiből nekik aránytalanul juttatott területeken, /ügy van! ügy van!/ Ezután lengyelorszá­gi, ausztriai és romai útjáról emlékozott meg a miniszterelnök,najd szóza­tét to a marsoillési merényletet és annak külpolitikai fejleményeit. Megem­lékez ott arról a rágalomhadjáratról, amelyot ó merénylőt kapcsán bizonyos államok Magyarország ollón indítottak, hogy a rágalomhadjárat által Magyar­országnak másfélévtizodos céltudatos munkája segítségével elért külpoliti­kai pozícióját veszélyeztessék. A miniszterelnök o kérdéssel kapcsolatos i'o tegotésoi végén megállapítottá azt, hogy ez a rágalomhadjárat, amelynek célja - ionét ölten hangsúlyozva - Magyarország külpolitikai pozíciójának nogronditése volt, kudarcot vallott. /Nagy éljenzés./ Ezután szólt a miniszterelnök a '.:. v rónai húr­raas jegyzőkönyvről és kicmelvo annak jelentőségét, megállapította,hogy a rónai jegyzőkönyvben foglalt megállapodások a várakozásnak nogfolúlőon prosperálnak, különösen annak az organikus munkának következtében, amelyot o jegyzőkönyvben foglalt intézkodósek végrehajtására kiküldött bizottsá­gok végoznjk. /Helyeslés./ Xülönö3 melegséggel szelt a miniszterelnök lengyel,osztrák és olasz útjairól és arról a meleg és rokons z orv os fogadtatás rol, amellyel a hírom országban találkozott. Szólt az Ausztria és Magyarország között fennálló sorsközösségről ós megemlékezett arról,hogy az osztrák'állana?5r-• fiak is - o sorsközösség tudatéiban - mindent megtesznek ,,hogy a két ország együttműködése a béke és az európai kibontakozás jegyében mi­nél mélyebb, intenzivebb éss orodményosebb legyen. /Éljenzés,/ üjzzc-l kap-' csolatos külpolitikai fejtegetései során kifejtette a miniszterelnök azt, miért kell a magyarságnak'Németország iránt a kormány által követett bar.-ír ­ságos politikát folytatni, Megonlékezett a miniszterelnök a lengyel és a magyar nemzet' között fennálló évszázados történelmi kapcsolatokról és azokról a közös, m ol jg ér zÓ3 ékről, amelyekkel a két ország népe egymás iránt viseltetik és amely éknek annyi örvendetes jelét tapasztalta legutóbbi lengyel utja al­kalmával, A lengyel nemzet példája - mondotta a miniszterelnök'- azt bi:;o­rr.-itja, hogy egy nemzetnek szenvedni és tűrni kell tudni azért,hogy jobb j övé jót meg tudja, teremteni magának, s e szonvudés' és türelem gyümölcseit honorálja a Gondvisolés a kivívott függe lenségben. Ezt az igazságot pél-' dázza Longyelorozág nagy marsalljónak, Pilsudskinak /nagy éljenzés/ élete, amely élet szenvedéseken: Szibérián át vezetett Varsóhoz, /Viharos éljen­zés és taps./ Külön megemlékezett a miniszterelnök a Pápa ÖszOntségénél tett audiencia járói, arról a kitüntető és mel eg t f ogad t at . sro 1, anel iyo 1 a Vatikánban mindig, s ezúttal is találkozott. /Él jonzée../ Ezután rónai útjáról számolt be a minJsztorelnök.Mint a Rómából küldött tudósit Is okból, különösen az olasz sajt 0 magatartáséból,!" 1 ökónt azonban a t r gyalus ok befőzéseként kiadott kommünikéból is megállapít­ható, mindazok a fantasztikus moslék,amelyeket az olasz-magyar viszony cl­éádogüléséről bizonyos tényezők ttor jooztott ek, rosszakaratú beállítások és űcndonciózus hiresotelés.k voltak:. /Éljenzés,/ Az olasz-magyar viszony változatlanul a legmelegebb, legőszintébb, 3 anl fő: szilárd reálpolitikai bázisokon nyugszik, egy olyan goncivis ölés szerű nagy államférfi által kép­viselve, akii minden magyar egyformán tisztel,becsül és szerot ós ez a üuce. Aih.1*OS éljenzés es taos./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR f) T /fOlyt, kov./ Kszekdó (Ja

Next

/
Thumbnails
Contents