Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-20 [117]

—-ÖRVENDETESEN CSÓKKÉNT A FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA. Csordás Elemér dr.tisztif őorvos kedden délben hozta nyilvánosságra a főváros területén november első felében előfordult fertőző megbetegedésekrdl a kimuta. tást. A kimutatást összehasonlítva az október második felére szóló jelentéssel, megállapítható, hogy a fertőző megbe^ege^éuek száma jelentékeny mórtékben, csökkenj mert mig október második felében 649 budaposti és 248 vidéki fertőző botogot ápoltak a főváros kórházaiban, addig ez a szám november első felében 217-ol 680-ra csökkent. Betegségiaj ok szerint a megoszlás a következő volt; hastifusz 41, kanyaró 132, vürhony 143, szamárhurut 12, diftoritisz 103, szövődményes influenza 2, gyormokágyiláz 1, bárányhimlő 71, vérhas 25, trachoma 4, gyermekbénulás 3, járványos agyhártyagyulladás 2. A legjelentősebb csökkenés a vörhonynél mutatkozott, ahol 78-al csökkant a megbetegedések száma. Kisebb mértékű a csökkenés 17 osottol a hastífusznál, 10 osottel a szamárhurutnál, 21 osottol a diftoritisznél, 8 osottol a vérhasnál, 1 osottol a trachománál volt tapasztalható, emelkedés pedig az ogyos betogségnomoknél csak jelentéktelenebb volt. A legnagyobb szaporulatot a kanyaró mutatta, 12 osottol- 9 osottol nőtt a bárányhimlő mogbotogodésok száma, 1 osottol szaporodott a szövődményes influonze. és két-két osottol a gyermekbénulás ós a járványos agyhártyalob. Örvendetes visszaosé3 állott bo a fortőző mogbotegodésok következtében boállott halálozási esőtöknél is. Az olmult fél hónapban mindössze 8 budaposti egyérr halt mog fortőző kór folytán, 13-a 1 kovosobb,mint októbor második fülébon. Halálos eset fordult olö'a hastífusznál ogy, a vörhonynél es kanyarónál 2-2, a vérhasnál podig 3. A vidékről boszállitott 141 botog-közül 9-on haltak mog, r. halálozási arányszám itt is csökkont 5 osottol, /MOT/H. —— HÍREK. \ A VIRÁGÉNEKRőL TARTOTT ELŐADÁST VIKÁR BÉLA AZ AKADÉMIÁBAN* A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és széptudományi osztálya G o m b o c z Zoltán elnökletével^ nagyszámú érdeklődő részvételével ülést tartott. Az elnöki megnyitó után V i k á r Béla,az Akadémia levelezőtagja tartott rendkívül érdekes előadást a "Virágénekről". Kimutatta,hogy a legrégibb, úgynevezett virágének eddigi magyarázatai hiányosak, mert nem vették számba az élő néphagyomáfnyt• Ebből a kategóriából számos dal került elő - ismertette az előadó -Kriza Vadrózsáiban is vannak ilyenek szépszámmal és a Dunántúlról szlntén,főleg az előadó gyűjtései révén,Síámuk jelentősen gyarapodott. A virágénekek °

sl rétegét'az a csoport teszi, amely mind a székelyföldön, mind a Dunántúlon meg van, A kutatások nyomán kiderült, hogy a virágének név tulajdonképp rózsaéneket jelent, a rózsáról pedig a népköltés valóságos definiálót ad és megmagyarázza, hogy virág: rózsa és rózsa:szerelem, Tehát a virágének csakugyan az,aminek eddig is tartottuk, vegyis szerelmi dal, mégpedig nem az egyéni lira,vagyis nem a müköltés Urai termékéihez hasonló f,

én dal", hanem, - mégha első személy- ' ben szol is - másokat ^többnyire célzatosan megnevezett párokat'összeregölő, szimbolikusan kiházasitó dal, meryot előhang szokott bevezetni^, /Virágok vetélkedése, stb./ és utóhang, áldás, vagy reflekszió formájában követ. Az egyház felekezeti különbség nélkül ellene fordult a virágének divatjának, rmo ly ^kétségkívül ősmagyar hagyomány, még az irodalomtörténet előtti "

t0

í i vf egyház nem ok né Ildii 1 fordul szembe a virágénekekkel,mort a cuiok kozt sok v-n ma is olyan, amit méltán meg lehet róni. Azonban költői szépségük sokszor meglepő és folklór szempontjából rendkívül fontosak. ... A nag7 érdeklődéssel, hallgatott fejtegetéseket az Akadémia nevebon az elnöklő G o m b o c z Solton köszönte meg az illusztris előadónak, majd a szakosztály zárt ttlSá Ígéretében folyó ügye

v

:ct tárgyalt* /MOT/Vr. «*»————