Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-15 [117]

/Az OMGE igazgatóválasztmányi ülóso, ? o 1 y t r. t á 3.1, - November 20-án Budapesten 11 összo a Nemzetközi Buzatanács, amoly a londoni világkonforonciának ogyodüli gyakorlati orodményo t Huszon­hét állam között mogogyozés jött létre, amoly szorint a buzatormolés to­vábbtorjoszt 3So ollón állástfoglaltak, söt bizonyos rodukciókra is köto­leztók magukat a kifelé való kiriálat tokintot ébo n, ÍV bovitoli államok is koncossziókr.t tottok azzal, hogy az órtókosités mognohozitésót mogszüntotik, Nom kell túlbecsülni a konferencia j elönt őségét, do mivol éppen Budapos­ton tartják, magyar szempontból rondkivül nagy jolontősógo van, mert ha az idén nom is igen volt kivitolro lehotoség, rornélhotőlog jövőro felesle­geink lesznek és akkor szükség lesz arra, hogy a búzapiac rendezettsógo be­következzék, - A nomzetközi forgalomban a ljgnagyobb nehézséget jolenlog a devizapolitikai holyzot okozza vilógszerto, ami súlyosabb holyzotot to­romtott minden vámnál ós tiltó rendelkezésnél,esetköreskodolomnok már egészen primitiv formája alakult ki, árut, csak áruval lehet c soníiL.ni, egyik ország som tud nemes valutához jutni.A Nemzeti Bank devizapolitikája tekin­tetében bizonyos módosités készül, azonban félő,hogy a Külkereskedelmi Hi­vatal mellett működő kompenzációs iroda ugyancsak a mezőgazdasággal fi­zetteti meg,-mint eddig is a mezőgazdák fizették megfáz egész cehet,Az áru­pengő és a fináncpongő ellenében elért export és kiviteli többlot olyan lehotöségőket nyújtott, hogy Csehország és Németország gyapjút és olajmag­vakat nálunk szorzott be, befagyott pengőkövet élések oílenébon , Ez azonban a mezőgazdaság s zompont j ából előnyt jelentett, mert a mezőgazdaság kodvo­zőbb árakat tudott elérni, Németország például olyan magas arat tudott fi­zetni a gyapjúért, amit világpiaci vonatkozásban sohsom tudtunk volna el­érni. Ha azonban csak nomos valuta ellenében szabad bizonyos cikkokot exportálni - amint az tervbe van véve - akkor(nagy kérdés, hogyan tudunk kijutni az eddigi piacokra és hogy milyen árat fognak a többi piacok fizet­ni,Az OMGE mindonesotro felkórto a Nomzoti Bank és a Külkor skedolmi Hivatal olnökségét, hogy tegyék lehetővé az uj valutapolitika irányelveinek meg­állapításánál azt, hogy a mezőgazdaság szempontjai is érvényesüljenek, s orronézvo mindkét részről igérotet kapott az OMGE. - A másik fontos kérdés a tarifapolitika. Az Államvasutak mai vozotőségo részéről r mezőgazdaság a legnagyobb mogértéssol találkozik. Sajnos, amikor a tarifa arányosítását kérték a gazdák a bokövátkozott ár­csökkenésekhez képost, ez a tarif amórs éklés nem köbetkoze tt be.Most pedig egy egeszon uj nehézséget támaszt az ugynovozott rovorzális ügye, ami azt jolenti, hogy a gazdákra is kitörjosztotték azt a rendszert, hogy csak akkor kapnak bizonyos kedvozményt, ha kötolozik magukat bizonyos mennyiségű árunak vasúton való szállítására. Sertést, zabot, do ogyéb árut is harminc kilométeren tul csak vasúton szállithatnának a gazdák, /Közbeszólás: Ez zsarolás,/ Az ipari érdekeltségek, szénbányák, vegyészoti gyárak már meg­egyeztek a f uvarrovorzálisok tekintetében és az OMGE is tár gyei ásókat kezd a kereskedelmi minisétériummal, aminek lényogo az, hogyha a gazda ab ter­melőhely ad ol árut, akkor no a gazd.t terhelje a felelősség, Torvbo van véve még a tojszállitás tarifájának folomeléso is, illetőleg a Budapostro szállított tej után adott kodvozményt mog akarják szüntetni,vissza akarják éllitani a regi tarifát, ami arra vezotno, hogy a gazda a tejéért ogy fil­lérrel megint követőbbet kc pna. . Az OMGE tehát felterjesztéssel él a kereskedelmi miniszterhez. Az OMGE propoziciót tett a pénzügyminiszternek, arranézvo, hogy az a d óf e 1 s z óla ml ás i bizottságok tagjai közt nagyobb helyet biztosítsanak a mezőgazdasági erdokoltségoknok és hogy a szükságos felvi­lágosításokat a grzdatagoknak az OMGE ós a kamara is megadhassa. Erre azért van szükség, mert legtöbbször önkényes becslés alapj án,ugy szólván kitalált jövedelmek alapj án történik az adóztatás és nom a valóságos j övedé lo m, ha­nem az állami szükséglot irányadó. Ismertette ezután Mutschonbachor Emil Abauj tor nav árrá ogy o átiratát, amoíybon a gazdaadósságok kérdesénok rendezé­sét román mintára óhajtják megvalósítani. Ez azt jelente né, hogy a gazda­adósságok ötven százalékát törölj ék, a többlÍTpodig ötven év alatt ogy szá­zalékos kamat mollott törleszthessék. /folyt, köv ,/ ORSZÁGOS I EVEI ' < ir _ . -'TAR

Next

/
Thumbnails
Contents