Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-14 [117]

—ZU MATUSKA... /lo, folytatás./ Márkus Miksa tanút ezután megesketik vallomására. Az elnök felszólítására Matuska ezután teszi bog általános észrevételeit az elhangzott vallomással kapcsolatban: - Az tény - mondja - hogy a tanú úrral találkozhattam, deenem a romok tetején és az sem áll, hogy segítettem cipelni a sebesülteket} hiszen engemet magamat is mások vittek,Tény. hogy Márkus ür meghívott engom szllvoriumra, majd reggelire. Nem akarta elhinni nekem, hogy valóban vasgyári igazgató vagyok, pedig jelenleg is ez a foglalkozásom. Egyebekben a vallomás megfelel a valóságnak. Ezután Márton dr. elnök szünetet rendelt JI. Szünet után az slső tanú: gróf Pálffy Daun József 42 éves bicskei nagybirtokos, aki Matuskára pillantva rögtön kijelenti! - Ismerem ezt az embert. Azon a'vonaton utaztam - teszi meg vallomását, - amely szerencsétlenül járt, A vonat elején szálltam fel, ó'sszel és télen a fűtés miatt rendszerint ott szoktam helyet foglalni. A vagon, melyben utaztam, két hálókocsi közé volt kapcsolva. Emlékszem, esős idö volt; s közvetlenül Bia előzt megnéztem az órámat: fél egyet mutatott, de csak azért, mert szándékosan előre igazítottam, A vagon folyosóján sétáltam fel-alá, amikor egyszer csak hatalmas robbanást hallottam, a vagon a levegőbe emelkedett s én - elveszítettem eszméletemet. Amikor mintegy háromnegyed óra múlva magamhoz tértem, a hátamon feküdtem, a'vasúti töltésen. Megdöbbenve pillantottam meg az ' összetört vagonokat. Az ijedségtől úgyszólván szólani sem tudtam, Ez\atón amennyire tőlem telt, segíteni igyekeztem a mentés munkálatálban. Később'ogy autotaxln hazamentem Bicskére, hogy a feleségemet megnyugtassam, - Látott méltóságod valakit a töltésen? * Igen, ezt az embert - feifeoli a tanú és egyidejűleg Matuskára mutat, - Előttem felötlő nagyzolasával tünt fel, .Rögtön megmutatta azt a harmadik osztályú kocsit, .amelyből állitolag kizuhant, Dcmi, hadviseltek ilyesmit már nem hiszünk el csak ugy egyetlen szóra... Másnap reggel ugyanis újra visszatértem a szerencsétlenség színhelyére s ekkor nappali világításnál jól szemügyre vettem többok közt azt a vagont is, amelyet Matuska megjelölt, _s határozottan állithatom, amint akkor is rögtön láttam, .ftogy abból a vagonból élve vagy sülyos sebesülés nélkül egyetlen ember sem menekülhetett meg. Azért emlékszem jól vissza a véidlottra, mert feltünőon hosszú golf nadrágot viselt, amit trencskoja sem boritott be teljesen, Ö engemet egyébként azonnal cigarettával kínált meg, ezt n elfogadtam, de ez a'jelenet nem a korcsmában történt, hiszen ott én nem fordultam meg, * Én nem kin .ltam meg cigarettával a'tanú urat - jelenti ki Matuska - hiszen nek^m nem is volt szivnivalóm, még inkább ón kértem és kaptam cigarettát másoktól,,. Az elrendeli- szembesítés eredménytelen. Az elnök ezután feloldassa Pálffy Daun grófnak a rendőrségen és a vizsgálóbíró elótt tett tanúvallomását. Ezekben a gróf még azt is elmondotta, hogy Matuskán a legcsekélyebb sérülést sem észlelte; ruhája piszkos volt ugyam, de nem volt sáros vagy vizes. Lévai dr, védó kérdésére a tanú kijelentette, hogy a vádlott túlságosan nagyzolt abban a helyzetben, amikor az lett volna a természetes, ha inkább a halottakat és a sebesülteket sajnálta volna,/ ' A tanút megeskették vallomására, Balassa Ignác borkereskedő, aki a vonaton utazott elmondotta, hogy abban a kocsiban ült, amely a viadukt pillérén megállt, i Csak egy kis zökkenóst éreztünk - vallotta - és valami olyant, mintha göröngyön szaladna a kerék. Kimentem a lépcsőre, de nem láttam semmit, csak sötétséget, A mélységből jajgatás hallatszott fel, egy másik utassal és a kalauzzal lementem a 25 méter mély szaka- . dókba, . Elmondta ezután, hogy egy asszony^ majd ogy kisgyermeket húztak ki a romok alól ós közben látták, hogy két ember turkál a romok között,. A rosszul öltöző t emberekre rászóltak és ősként visszahagytak a vasutast. Amikor visszament a töl ésre, egy férfit látott, akiről később kiderült, hogy Matuska volt. '- /Foljt. köv./P.