Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1
1934-11-02 [116]
EGYHÁZI IMII "MGWlwfta, /A reformáció omléknapj áriak megünnopléso. Folytatás 2,/ ^ szekció - Á rof ormáció mérhediotlon értékokot adott s ozok raj ránk vannak "bizvr. - mondotta Kapi p üspök boszédo végén, Milyon magasságra omolkodhotnék a magyar protostantlznus, ha tagjai mindannyian ongodolmos eszközként átadnák magukat a világépitő és világrostauráló istoni akaratnak, ha szorvosotoi mogtolnénok a mindont átformáló hitélet orojóvol, 0, sokat jolontono a nomzot szompont j ából is, ha a proto s tanti ^.qus ja Hornért éko, élotpéldája mogtormékonyithfttné a magyar földotl Végül kerdéssol fordul íi közönséghoz: "bocsülöd-o egyházad tör* ténoti múltját, amolyot mint drága palládiumot koll átörökitonod utódaidra, válla]^pd-o a roforjnáció lolki, történoti munkájának azt a részét, amoly roád, eppon roád hárul? A kérdésokro adott fololot és annak élotpéld'.val bizonyított hitolo fogja oldöntoni, hogy ma, ozon az ünnopségon monnyivol lett értékosobb "a roformáció a történolom mérlogón". Porcokig óvációzták a püspököt boszédo után, & p r i 1 y Lajos, a kitűnő költő három vorsét olvasta fol: mintogy figyolmoztotőül mindhárom a régi ordélyi kollégiumok hangulatát, "a visszahivö föld zonéjét" szólaltatta inog, igon nagy hatássmli. 3 o m o s Elomér dr,, a Magyar Proto stáns Diák szövő tsc-g • olnöko szolalt fol r. magyar ifjúság novébon: Uj világ olőtt állunk,tudja-o ozt a protostáns ifjúság? - vototto fol a kérdést. Nyugodt ésőszinto szivvol jolonthoti ki, hogy a mai ifjúság nagyon komolyan fogja fol hivatását, nom csr.k szakképzőttsegbon igyokszik toljos munkát végozni, do értékolni tudja az ősök nagyszorü orodményeit is, "viszont tisztában van volo oz az ifjúság, hogy sok intézmény elavult és folujitásra szorul: a protostáns ifjúság kozot ad ós kozot akar fogni a katholikus ifjúsággal./Elénk holyoslés,/ Bonnünkot nom választhat ol semmi félő gyűlölködés, amikor Krisztus parancsa szorint akarjuk hazánk jobb. jo Ionét és jövőjét, óbbon a gondolatban mi a katholikus ifjúsággal már találkoztunk és kozotfogtunk."/Felkiáltások: Éljonl Nagyon holyos,/ Ez az ifjúság - igy folytatja a szónok - mindon energiáját összhangba akarja hozni az olobbi nemzedékével, a mai ifjúság távolról som akarja az idesőbbeket helyükről ki szőri tani, csak részt kér txz országépités munkájából, /Hosszú taps,/ A kaotikus viszony :k között sokszor tévotogen tapogatódzik az ifjúság, a nagy a i protostáns ifjú azonban arra törokszik, hogy a rof ormát or ok sülömet és f o lismoresoit kamatoztassa a haza es az ogyháfc. j av ára. Ismét a budaposti református fiir?' innéziuiv if jusága ónokolt, G s i k 1 Gábor dr, unitárius lolkész, kormányfŐtam'csos mondott zárószavakat: A reformáció ünnepe egybon különbözik mindon más ilyo:-. jelenségtől: nom külsé*• megmozdulás, nem akarunk mi senki ós semmi ellen do. onstrálni, csak ui erőt akarunk meritoni a közös nemzeti feladatok mogold^hoz, as, esők szellemét idézzük, csupán az^rt, hogy velük uj lolki szövőtségot kössünk és igy nyorjünk uj oró't. Satnya nemzedék az, amoly kizárólag a mult orőiböl élne és a jelen feladataival megbirkózni nom akar, - A vallásszabadság klasszikus hazájából, Erdélyből olnyotnotb omborok jrjszavát halljuk, - igy folytatta Csiki Gábor, Négy évvol a Szent Bertalan-éj szaka előtt Erdélyben a magyar ősök törvénybeiktatták a lelkiismereti- és vallásszabadságot* Lohet-o a protostáns társadalmaknak ma szovgosabb feladatuk, mint hogy megfúj j ál: a riadót, de ugy, hogy megremegj on bolo a világ lolkiismereto és zengesse a jajkiáltást, amig az a föld nem losz ismét a lolkiismoroti szabadság hazája. /Viharos holyoslés és tap3,/ Nomcsak magyar ügy ez, az ogész emberiség bocsülotügye, stft az istoni igazság követelménye,/Igaz[ ffgy vanl/ Erdélyi embor vagyok, székely ombor, mog kollott ezt mondanom, Lía a világnak mind a négy sarka a németországi vissza • élésekot visszhangozza, - do a mi magyar véreink jaj szava meg mindig nom talált idehaza som kollo' acegértésro. Ezt az ünnopséget is kövosso az idők komolyságához méltó csolekedot, A Himnuszt énekelte a megragadó ünnop végén a közönség, majd ugyancsak a Vigadó termeiben Bothlen G' ; bor-szövotségi vacsora volt, amolyon Lázár Ferenc dr, felsőházi tag, budapesti közjegyző tartott serlogboszódot, a protostáns öntudat újjáébredését ünnopelte, bizonyította és az emlékünnep szereplőiről szolt holyos lés sol, végül a Bothlen Qzb or-Szövott 0 /Folyt ,köv./ J : '
