Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-05 [116]

EGYHÁZI HÍREK RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK ELŐADÁSA M

A SZEGÉNYSÉG MÜVÉSZETÉ

,,-RŐL, A Pongrácz-uti Kálvin-Szövotscg vasárnap délután, a Pongráczuti ele$ii iskola termében, a karácsonyi szogénygondozó akciója javára ünnepséget rondozott. Kondói Kiss Jonő mondott bovozotő be szedet,maj d Hat o X'k-a y Kázmér kőbányai református lelkész, a fővárosi törvényhatóság tagja imádkozott, a kőbányai református egyházközség Sztáray MihályVegyoskara énekelt,K o V á c _s István karnagy vezénylet éveli B a r t ó ff y Erzsébet szavalt, Agyaötalvi Hegyi István saját költeményeiből olvasott fel, mandolin-négywi következett, Balogh Józsof s,lelkész pedig imádkozott. Ravasz László dr.dunamolléki református püspök volt az ünnepi szónok, a szegénység művészetéről beszélt: - Az első magyar úriasszony - mondotta - ma adta ki könnyel irotfc levelét a magyar nyomor anyhitése érdekében. Harcolnunk kell a nyomor ollón, mort ezt a proplémát csakis a közösség összefogása oldhatja meg'.Hiuság Volna azt hinni,hogy itt egyes ember segíteni tud* A küzdolmot akkor kell elkezdeni, amikor még nem késő. Ha akkor kezdtünk volna el takarékosa kodni, amikor a búzaárak először estek, amikor a tisztviselők fizó t és ét legelőször csökkentették^ ma könnyobbon birkóznánk meg a nélkülözésekkel. Az a művészet, hogy a bővolkedés idején kell ugy élni, mintha szűkölködnünk kollone. Beszedő további során Ravasz püspök definícióját adta a létminimum fogaiménak, - csak az Isten tudja, miből élt mog a magyar ember a két utóbbi télen. Ezzel a problémával kell foglalkoznia minden parlamenti felszólalásnak, mindon nyilvános, beszédnek, mort a társadalom életét nem az teszi megnyugtatóvá, ha sok gazdag ombor van

4 hanom az, hogy mindenki eléri-a a létminimumot. Erkölcsij alaptőkét kell gyűjteni, hogy mogküzdhossünk országosan is a nyomorral

r A tőkeképéés csak akkor domoralizál,ha nincs orkölcsi alapja. Szabályként kellene felállitani, hogy mindenki,aki a létminimumot eléri, jövedelmének egytized részét juttassa az ínségeseknok. Ez nem uj gondolat, a dézsiaa-Glv már a Bibliában is benne van.Krisztus adta az emberiségnek a legmegfelelőbb gazdasági programmot,ő öt kenyérrel ezreket mog tudott vendégelni, - a szorotet csodájábóll • EZ az öt konyár nem mont át annyi közvetitő kézon, mint a mai élelmiszeráru. Az Iston mindon tcromtwényének elegendő kenyeret juttat, A legfájdalmasabb, ha a gyermekeknek szánt kenyeret kiveszik azj apróságok kezéből. Érthetetion és a , mai gazdasági rondszor hibája, hogy? mig a föld egyik felén millió zsák számra égetik cl és öntik tengerbe áz élelmis toroké t, aítéig India és Ki na egyes részein milliók küzdőnek az óhhalállal. Az Iston azért adja a terményt, hogy oljusson az emberhoz, - Tanuljunk meg bővelkódni: ha már nincson éhező,csak akkor szabad mézbefőtt aranyat reggelizni,», De ugyanakkor tanuljunk mog szűkölködni is, Rondoson azok lármáznak a

; legjobban a nyomor miatt,akiknek arány* lag jólmegy a soruk, Jogyozzük meg: nincson olyan ember a földön,akinél inségosebb no volna. Annak a legkétsógboojtőbb a helyzete, aki egyodül,magárahagyatottan viseli a szegénység terhét. Gazdag emberek közt szegénynok lenni, szinte elviselhetetlen. Szegények közt szegény soréban élnirvégorodményben majdnem ugyanannyi, mint gazdagok közt gazdagnak lenni, A ydzilidaritás ugyanis a legfontosabb, - Magyarnak lenni - fejezte bo szavait Ravasz László püspök általában annyit tesz, mint szogénysorsban élni.A szegénység állapotát csajig is vidáman lehet elviselni, A gazdag ember lehet szomorú is,de a szegényt csak a bizalom, a derű, a reménység élteti. Bizni kell a magyar sors jobbrafordulásában, mert a bizalom - hazafiság,viszont a bizalmatlanság egyenlő a hazafiatlansággal, /MOT/Ky,