Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-02 [116]

SOI Hi Z I HÍREK A REFORKACIó EML^ÍAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE. Szerdán, október 31.-én, az egész ország prot 3 s-tant izmus a hódolattal és okulással emlékezett vissza Luthor Márton föllépés ér 0 s ezzol a reformáció megindulás ára, A tomplomokban délelőtt és délután mondonütt emlékÍ3tontisztolotokot tartottak, a főváros protestáns társadalma számúra pedig osto ta.rfcu>tfcák mog, a posti Vigadóban a f őünnopot, amelyet a Bothlon Gábcr-Szövetség rondozott, az Országos Luthor-Szövo tség, a Magyar KálvinSzövetség, az unitárius Dávid Forehc Egylot ós a Protostáns Diák szövőt a ég közreműködésével* Kétezer főnél nagyobb közönség jelent mog, köztük a protestáns ogyházi és társadalmi élőt számos joloso, A kormányt Lázár Andor és Fabinyi Tihamér miniszterek, továbbá Potri Púi államtitkár képviselték, a f olsőházat és a Roformátus Egyotomos Konventet Balogh Jenő ny. minisztor, íőgondnok, az .Evangélikus Egyotomos Sgyházat Radvánszky Albort báró ogyo uomos felügyelő, a képvisol őházat Bossenyoy Zénó alelnök; Budapest székesfőváros részéről Némothy Károly tanácsnok, a Tud omány ogyo tora képvis.lotébon Balogh Ernő orvoskari dékán jöttök ol, ott volt a Müogyotom roktcras Rohringor Sándor, ott voltak: Ravasz László/Raffay Sándor, Soltász Elomór, Józci-A. Miklós püspökök, továbbá: Juhász undor, vitéz Horthy István, Teleki József gróf, Némothy Károly, Hogodüs Loránd, Po3thy Pál, Csilléry Andris, Bonoeok Sándor, Szász Károly, Scholtz Kornél, Hohonloho Károly Egon horcog, Samarjay Lajos; Finkoy Ferenc, S, Pap István, Thébusz Aladár kúriai tanácselnökök, azonkivül Bernát István, Boé*r Elok, Imre Józsof, Kováts J. István, Szabó Imro, B. Pap István, Lázár Ferenc, Rásó Lajos, vitéz Raics Károly, Roményi-Schnollor Lajos, Pap Józsof, Ilovszky János, Taubingor Rezső, Boncs Zoltán, vi iz Csécsi Nagy Dmro, Balogh Elemér, Bozegh Huszágh Miklós, Bonkó Ferenc ; Lr'nyi Márton, Kálnoki-Bodő Sándor, Gaál Endre, Dinnyés Lajos képvisolök, Lengyel Zsolt, Kring Jonő, Ertl János, Németh Ödön, Felkay Ferenc, Torzsay-Biber Gyula, Borsos Endre, Muraközy Gyula, vitéz Pétory Aladár, Szalay Sándor, Fabó Zoltán, Jonoy Aladár ós még megszámlálhatatlanul sokan mások. Az ismert fővárosi közéleti omborokon kivül számosan jött0] fol a vidékről is az ünnepségre. A diszruhás rondőrök Barna Béla főtanácsos vozotésévol állottak sorfalat. Az ünnop nogyod£hyölekor kozdődött a XC. zsoltár olso vorsénok olénoklésévol, amolyot orgonán f e s c h k ó Zoltán vozotott. Ta shádi Na gy András dr, -igazságügyi államtitk ár, az ünnepséget rendező Bethlen Gábor-Szövotség Országos olnöko megnyitójában mindonokolótt köszöntötte a tostülotok képviselőit, majd egy piarista törtónotiróval bizonyitotta, hogy r reformációra szükség volt 3 igy folytatta; - Holytolon volna, ha a történőiéin adataival nogolégódnérik, ha a reformáció napját puszta omlékünnopnok tekintenénk. Több ez a nap, mint a protostáns öntudat külső manifesztációja, mi ne;.: ragyogtatni akarjuk magunkat a négyszaztizenhét év előtti kozdoményozés fényébon. Alázatos lélekkel oda kell zarándokolnunk a wittonborgi vártomplom elé, ahol Luther Márton vivődött Isten igazáért és a tanulságokat kell moglátnunk, - Általában azt szokták mondani, hogy a reformáció egyike azoknak a tényeknek, amelyok a középkort az újkortól olválasztj ák, mások c mindon rossz okozójául, vagy minden jó forrásául a protestantizmust állítják, -u. túlzásoktól eltekintve, bün volna lekicsinyelni engedni azokat a nagyszerű orodményekot, amelyok Isten kogyolmebol aétták és jelentették a reformáció lélokti sz tit ó mozgalmát. A roformáció moginditotta a népok ujat fojlődésénok annyira áldásos folyamatát, a nomzoti államok kialakulását és raogvototto alapját az eszményi érzolombon vett domokratikus társadalmi borondozkodésnok, Elösogitotto a reformáció az embor termeszetének annyira megfelelő autonómia-gondolat megizmosodását, a világnak visszaadta Krisztus által aL istonfiuság vigasztaló tudat áfc, f elébrosztotto a köt olo sségérí;otot ogyr. ás iránt ós a gfz dagok felelősségérzetét a szegény ok iránt, üldözőbo^vetto kimélotlen bátorsággal a gőgös farizoizmust, elinditotta a nomzoti irodalmak erőteljesebb kiépülését, a szélesobbbkörü népművelődest, Q /Folyt, köv./