Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-10 [116]

—ZU MATUSKA,»./l, folytatás./ A továbbiakban elmondotta, hogy 1926-ban Budapesten találkozott Matuskával, aki meghivta őt, hogy látogasson ki a Hüvösvölgybe, ahol Matuska a feleségével együtt nyaralt. Hosszú ideig beszélgettek, ekkor Matuska zavaros beszélgetés során elmondotta, hogy földet, birtokot, házat vesz, hagymakereskedéss~1 foglalkozik. Az elnöknek arra a kérdésére, hogymilyen volt az összebynomása, igy válaszolt: - Zavart anyagi körűimének közt élhetett, a viselkedését nem értettem. Lévai Tibor dr. védő intézett több kérdést a tanúhoz, legnagyobbrészt olyan kérdéseket, amelyekre már felelt a tanú s ezért az elnök többizben közbeszólt: - Már megfelelt a tanu. A védő ismételten tett fel kérdés eket,az elnök azonban nem negedte, hogy a tanu feleljen s ezért Lévai Tibor dr, egymásután négyasor is semmiségi panaszt jelentett be. A védő kérte, hogy az ellenőrző orvosszakértő is tehessen fel kérdéseket, majd ismételten vitatkozott az elnökkel a kérdések lényegéről és ezért az elnök figyelmeztette : - Felhívom az ügyvéd urat, hogy a tárgyalás menetét ne hátráltassa és ne tanúsítson olyan modort, amely nem méltó a tárgyalás komolyságához, mert különben szigorúbb rendszabályokhoz leszek kénytelen nyúlni. Az elnök végül is megeskette a tanút vallomására. A ta-" nu kihallgatása után Matuska Szilveszternek egy gyermekkori ismerősé— neki gimnáziumi osztálytársának a vallomását ismertették, Szelvér Béla a vizsgálóbíró előtt tett Vallomásában elmondotta, hogy Matuska, mint kisdiák lányoknak udvarolt, túlzottan szexuális hajlamú volt, örült ha vonatot látott, sokszor a sinekre feküdt, s amikor egy gyártele** pen kénport szorzott, azt a sinekre helyezte és figyelte, hogy miként szikrázik, amikor a vonat koreke átmegy rajta. Ismertették Kopeczky István és Kühner Sebestyén tanítók vallomását Is. Mindketten'.arról vallottak a vizsgálat során, hogy Matuska Szilveszter, aki Kalocsán osztálytársuk-volt nem tanúsított olyan magatartást ami figyelmüket felkeltette volna. Emlékezetük szerint, közepes, jovlselkedésü tanuló volt, semmi féle rendellenességet nom tapasztaltak nála, Köszogi János honvéd számvevőségi főtisztviselő, aki a kalocsi tanítóképzőből ismeri Matuskát tett ezután tanúvallomást, /p/ - Mosolygó, vigkodélyü, vallásos fiúnak ismertem Matuskát - vallja Kőszegi János - ugy emlékszem, kongroganista is volt. Egy osztállyal alattam járt a tanítóképzőben. Három évig lakótársa is voltam, együtt-jártunk a templomba, A kongregációban tudtommal nem volt tisztsége.. - Észrovette-e ön már akkor is Matuskán, hogy szeretett volna kiválni a.többi közül? - kérdezi az elnök, - É,énk fantáziája volt, a szokásosnál gyorsabb felfogása, egyébként ugyanúgy öltözködött, mint valamennyien, A háború után is többizben találkoztunk; ő 6-os hadnagy volt, huzamosabb időn keresztié beszélgettünk egymással. Határozottan csinos fiu volt, uniformisban igen jó benyomást keltett. Egyáltalán nem mondhatnám, mintha fölényeskedett volna,, Kitüntetései is voltak s csak az tűnt'fel előttem, hogy különösképpen ragaszkodott a szép, elegáns holmihoz,,. Hallottam, hogy Matuska aktiváltatéaát kérte, de ezt nem őtőle hallottam, hanem másoktól, A háború után 1926-ban találkoztunk újra. Ekkor Matuskának csemegeüzlete volt Budapesten, a Kurla-utcában, Gyönyörű egy üzlet volt ez! -Matuska! Állitja fel Márton dr, tanácselnök a vádlottat - mondja meg: mit árult ebben'az üzletben? - Hát,,, kérőm,,.- feleli némi gondolkodásután a vádlott - csomogárukat, datolyát, olajbogyókat, sza»rdcllát, banánt ós ilyesmit.,, Köszogi János tanu a továbbiakban elmondja, hogy később Matuska - az ő tudomása szerint - bbrbc korült a Szabolcs-utcai ház miatt s ezt a pőrét, ugy emlékszik, mog is nyerte.- • ' . /Folyt. köv./Ky. %/