Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1
1934-11-09 [116]
— ZU MATUSKA /4.folytatás./ - Inog a maga vallomása, álcár csak a török időkben ostromlott várak! - f ordt 1 az elnök feddőleg Matuska felé, - -A maga vára is össze fog omlaniJ - Kérem, én a legszigorúbban ragaszkodom a tényekhez - jelenti ki határozottan a vádlott. Amikor a jegyzőkönyvek további felolvasása során arról esik szó, hogy Matuska hét kilogrammnyi ekrazittal akarta felrobbantani az újpesti hidat, Matuska hirtelen közbevág: - Kevésnek itéltem ozt a'mennyiséget a hid felrobbantásához.,. Majd újra arról esik szo, mikor és milyon körülmények közt találkozott Leóval, mire megjegyzi: Most már fcudom.méltóságos elnök ur, hogy özeket csak álmodhattam,,. Jól-tudom, hogy* 1 ^ agy, de a lélek álmodik,,. - Más, sokkal frappánsabb megjegyzése volt magának tegnap erre! Azt'mondta vallomásának ezekre a részleteire, hogy egyszerűen hazudott,,. -'Igen... nom akartam ugyanis olá.rulni a rendőrségen Lcet... Féltem tölo,., - Maga azt is letagadta, hogy már elove gondolt rá - s áz természetes is - hogy a merényleteknél halál is történhetik!? - Ezért vallottam és vallom most is, hogy én amikor Jütcrbogban láttam a felborult vagonokat, tényleg tartottam attól, hogy haláleset is bekövetkezhetik és ezért elhatároztam,,hogy innenkezdvc csakis hidak ellen fogok attentátot elkövetni, n-m pedig vonatok elleni - Vigyázzon, Matuska, maga itt egészen másképpen vallott! Azt állicotta, hogy csak a látszat kedvéért,.csak azért, hogy Leónak eleget tegyen, hajtotta végre merényleteit! Itt is ellentmondás van... Igen - teszi hozzá maliciózusan az elnök i ezért akarta magája hét kilogramm ekrazittal felrobbantani az újpesti hidat, ami -gy fél város lovwgőboröpitésére elég lott volna, nehogy valamiképpen emberéletben is kár essék,,, .Csak légyen, aki ezt elhiszi magánali,,, - Kérem szépen, én igyekszem az igazat vallani és olyen tisztességesen, visslkedii, ahogyan ily szomorú szituációban csak leli etséges! -••Magának az agyában egyébként az újpesti merénylet meghiúsultakor rögtön eszébe ötlött, hogy a legközelebbi merényletet Biatorbágyon fogja elkövetni - olvassa rá az elnök a vádlottra,.- Hiszen maga még ugyanazon az estén kiment Biatorbágyra, - Méltóztassék zárt ülést elrend.ini, - hadonászik izgatottan Matuska,, - akkor majd be fogom bizonyítani, hogy azon az éjszakán én egyáltalán nem jártam Biatorbágyon,,,.Igeni3, be fogom bizonyítani! ,., /Ky./ A vizsgálóbíró előtt Matuska azt vallotta, hogy azért nem a viadukt ellen követett el merényletet, mert amikor a robbanóanyagot a hidon elhelyezte, egy gyutacs felrobbant és nagyon Aegijedt, Azt is megismerta a vizsgálóbir 0 előtt, hogy ő volt az első ember a ajakadékfe ban, a romoknál. Amikor lent állt, felülről kiáltást hallott: tf Ssgits etek, itt rablök vannak!" Fölszaladt, de rablókat nem talált,. - Rajtakapva érezte magát, - mondta az elnök, - Félt, Lóg.; leleplezik és ezért szaladt fel. - Ekkor már tizen is voltak ott a községből, . - Maga itt az irgalmas szamaritánus köntösébe akar ölte; ködni. Nem 3zégy enli magáét?! Matuska .mondani akart valamit, de az elnök rászólt: - Hallgasson és lapuljon, A vizsgálóbíró előtti vallomásában Matuska azt mondta,hogy amikor felszaladt a töltésen és emberek közé került, elvesztette az c: e jét, mert visszagondolt arra, hogy mit csinált, - Majd meglátja, hogy nem vesztette el az erejét, - szolt az elnök, - Nem történt magának kutyabaja se, .A szempillája sem rezdült. Az az ember, akiben csak egy atomnyi emberszeretet van. ha ilyen borzai mas dolgot elkövet és tudatára jön annak, hogy mit tett, kétségbeesésében önmagát robbantja fel. Maga a hős szerepében diszslgett és hasznot akart húzni a gyászból, melyet előidézett,. - Ez a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy nem voltam észnél, - mondta Matuska az elnök szavaira. /Folyt,köv./ P. rt
