Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-07 [116]

—:r, y&ataaasír&JS&i A, folytatás./ Jakabbfy Károly dr. miniszteri tanácsos, a pénzügyminisztérium elnöki osztályának főnöke, mint sértett, kihallgatása során a továbbiakban el­mondotta, hogy a nyugdíjazások felülbírálása voltaképpen nem is az ő katáskárébe tartozott, hanem ezeket az ügyeket a központi llletményhivat? bírálta felül. - Én utasítást ilyen irányban az illetményhivatalnak csa­kis olyképpen adhattam volna, ha az aktára rávezetem, hogy ez az ügy fel­tétlenül az én intencióim szerint intézendő el. Ilyen esetre azonban mű­ködésem alatt'sohasem került sori Nem Is volt soha semmi baj a nyugdí­jazások körűi, - folytatja Jakabbfy dr, vallomását, - amig Vásárhelyi fel nem lépett ellenünk. Röpiratában azt hangoztatja, hogy Vargha állam­titkár nr és én 25-3o'ezer pengős kárt okoztunk neki és számvevőségi tisztviselő-társainak. Ami azt illeti, mintha én a saját háziorvosomhoz küldtem volna bizonyítványért a nyugdíjazandó tisztviselőket, - méltóz­tassék róiam annyi intelligenciát feltételezni, hogy ilyen Ízléstelen­séget sohasem tettemi Hiszen ha én szigorúan fel akartam volna lépni egyes számvevőségi urak ellen, egyszerűen B/llstára helyeztem volna őket s ezzel szemben nem lehetett volna appelláta, Vá.sárhelyi vádlott 36oo pengős külön javadalmazást húzott, mint a köztisztviselők lapjának­szerkesztője, de hivatali munkáját teljesen elhanyagolta, háromnegyed kettőkor járt be a hivatalába, ugy, hogy én kénytelen voltam elmozdí­tani oszt'lya élétől. Tisztviselőtársai "láthatatlan főnök"-nek nevez­ték. A miniszteri tanácsos még elmondotta, hogy 1927 július vé­géig a törvény értelmében 175 számvevőségi tisztviselőt kellett nyug­díjazniuk, illetve B/listára helyezniük s ebben a munkában'mindannyian a leghumánusab* n n, a legnagyobb körültekintéssel jártak el. Ezután a védő intéz kérdéseket a tanúhoz, aki többek közt kijelenti, hogy "csak azt sajnálja, hogy nem Vásárhelyi küldte elsőnek nyugdíjba!" Méhes elnök egyébként több kérdésre, amelyek nem tartoznak a tárgyhez, nem en&edi meg a feleletadást. Vásárhelyi vádlott megjegyzi a vallomásra, hogy engedélye­volt a'minisztertől, hogy délután pótolja a délelőtti hivatalos mulasz­tásait, - Ez nem áll - jelenti ki Jakabbfy dr, - Bud miniszter kategorice megtiltotta ezt a'rendellenességet Vásárhelyinek, Akosy Károly ny, pénzügyi számvevőségi kezelő, mint tanú kijelenti, hogy anyagilag is hozzájárult Vásárhelyi röpiratának megje­lentetéséhez. Egyébként előadja, hogy ogy könyve miatt áthelyezték Ba­ki ssagyarmatra s mivel örog szüleit ott nem tudta volna eltartani, ta­nácsért fordult Sztripszky főtanácsoshoz, aki nyomatékosan figyelmébe ajánlotta, hogy inkább nyugdíjaztassa magát, Sztripszky tanácsára Rübá­nyi Béla magánorvostól kért megfelelő bizonyítványt. - Ön megtévesztette az orvost, csakhogy ne kelljen Balassa­gyarmatra mennie - jegyzi meg er lyes hangon Méhes-elnök. - Hát azt hiszi, ön az első az'országban, akit áthelyeztek? Önnel semmi méltány­talanság sem történt. - Kérem én kényszerítve éreztem magamat, hogy nyugdíjazá­somat kérjem - válaszolja a tanú, de arravonatkozólag semmiféle adata sincs, mintha ebbe az ügybe akár Vargha államtitkár, akár Jakabbfy mi­niszteri tanácsos befolytak volna, BaeK Pál ny. számvevőségi főtanácsos, mint tanú, ugyan­csak előadja, hogy 2o pengővel járult hozzá a Röpirat költségeihez. Bi­zonyos apróbb sérelmek érték és emért kérte nyugdíjaztatását, de ebben a sértetteknek semmi részük nem volt, Állítólag Jakabffy Károly dr. ajánlatára szintén Rubányi dr. magánorvoshoz fordult orvosi bizonyít­ványért. ' - Én nem ajánlottam senkinek sem orvost - jelenti ki Jakabffy dr, a legnagyobb határozottsággal, a tanú urat különben is most látom életemben először! Rubányi Béla dr.'orvos tesz ezután tanúvallomást, aki szin­ten kijelenti, hogy hozzá sohasem küldött Jakabffy állami tisztviselő­ket orv OJÍ bizonyítványért. Huszonöt évvel ezelőtt kezelte Jakabffy dr,. olső feleségét, do a miniszteri tanácsossal azóta sem találkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents