Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1
1934-11-06 [116]
/ECKHÁFJ5T TIBOR ELŐADÁSA. F o 1 y tatás 1./ » Ebben az Időben majdnem sikerült Igaz ós őszinte franciamc ;-;'7ar b okulást lé'': rohoznl, aminek magyar részről soha nem volt ak-dálya, Franciaországot azonban szövetségeseinek tett Ígéretei mindenkor szembeállították a B logvítálisabb magyar érdekekkel. Az utódállamok bilaterális szerződéseit IV, Károly hazatérési kísérletei után a kisantant kölcsönös k-tonüi szerződései követték,, J az utódállamok az egymásrautalt Dun .völgyének népét két ellentétes táborra bontották fel. A klsantait valódágos államszövetséggé fejlődött s önmagát megkötve fejlődésképtelenné, egyben a felfordulás állandó tényezőjévé vált Európa közepén. Vels szemben csak két lehetőség van, vagy térdet hajtunk előtte, vagy ezembefordulunk vele és semmiféle vonathozásban sem fogadjuk el végleges megoldásnak a mai helyzetet, A Duna«vüigye helyzetének kedvezőtlen fejlődésével kapcsolatban a német-francia viszony is kedvezőtlen fejlődést vett. A locarnoi szerződés, amely átmenetileg reményteljes helyzetet teremtett, sajnos semmiféle gyakorlati következménnyel nem járt, s a német egyenjogúság kérdése a helyzetet éles ellentétté fokozta. Nagy változás állott be a nemzeti szocializmus győzelmével, amely a német egyenjogúságot egyoldalú elhatározással kívánja megvalósítani, ha nemzetközi együttműködés utján nem érheti elo Ez az elhatározás bizonyos következményekkel jár. Németország mindenekelőtt tartózkodóvá tette ezzel Angliát, amelynek szemében a fejlődósben lévő Németország és német erő veszedelmesebb lehet a fönnálló francia erőnél ls 0 Bizonyos, hogy franc le-német konfliktus esetén Németország Anglia támogatására nem szá mlthatna. Lényeges változás állott be Lengyelország politikájában is, A négyhatalmi egyezmény megkötése után Lengyelország külön kereste a megegyezést a üémetbIrodalommal, s megkötötték R MzéV** "•"gnemtámadásl szerződést, amelynek birtokában Lengyelország természetesen már nem az az aktív tényező a francia politika szemé ben, mint eddig volt.A legfontosabb változás azonban a szovjet magatartásában következett be, amely - jóllehet a világrorradalom alapelvén áll, pacifista politikát folytat a maga védelme érdekében s megnemtámadási szefcaŐdépt kötött szomszédaival, E védelmi gyürün csak két rés mutatkozik, áe egyik Japán, amely elutasította a felajánlott megnemtámadási szerződést, a másik a német birodalom. Kétségtelen, hogy a szovjet ma Németországban látja elsősorban a maga ellenségét és külpolitikájának minden kc lóját ennek a félelemnek rendeli alá. Ezért fordult vissza a szovjet £ revizionista fronttól s lett majdnem él-hcrcosává a németellenes politikának,, - és sajnos ezen téren meglehetősen raessz're vitte magával ' Törökországot iSc k francia-orosz politika hozta létre a Balkán-paktumot, amely kizárólag a "kenne résztvevő államok balkáni határait garantálja, s Magyarország szempontjából csak annyiban van jelentősege, hogy a kisantantállamok közül kettő e paktum következtében a Balkán felé biztonságban érezhet:!, magát, A francia-orosz közeledési politika azonban nem talál Franci-országban osztatlan megértésre s befolyásos francia katonai körök sokszor érveltek Barthouv^l szemben,'rámutatva arra, hogy ez a szövetség csak a szovjet részére lehet lu.sznos, Ezév tavasza óta igen sok kísérlet történt további katonai szövetségek megkötésére, de ezek a kísérletek mind elbuktako Ilyon vele, a keleti "ocrno tervo, s Barthounak az törekvése, hogy a fonná..ló különböző katonai szerződéseket egységes mübo tömörítse biztonsági paktum elmén, Henderson azonb. n nem járult hozzá ahhoz, hogy Ilyen bekerit esi politika fenyegesse Európa nyugalmát, s Barhou tervezete azonmód meg ín bukott. Hasonló terv volt a franciáknak az a javaslata,hogy Ausztria szrmszédállamai kölcsönös mogsegitési szerződést kössenek .aisztria függetlenségének biztosítása érdokúbon, ami ujabb láncszeme lett volna a Németország bekerítésére irrnyuló politikának, de ez a kíséri-- is megbukott , A. /Föl/tatása következik./