Magyar Országos Tudósító, 1934. október/3

1934-10-26 [115]

EGYE A Z I HÍREK RADVÁNSZKY ALBSRT B^iRó EGYETEMES FELÜGYELŐ A VILÁGVÁLSÁGRÓL, AZ EGYHÁZI ÉS POIÖARI HÁZASSÁGRÓL, A REVERZALISOK ES A POGANY MÍTOSZ ELLEN AZ EVANGÉLIKUS EGYETEMES EGYHÁZ PÉNTEKI KÖZGYŰLÉSÉN. . Pénteken tartotta ezévi közgyűlését a magyar evangélikusé": legmagasabb közigazgatási testülete; az Egyetemes Közgyűlés. A Deák-téri leánygimnázium diszterme, amelyet az egyház nagy férfiainak arcképsorozat:.- • ; v

F

l ékesítettek, egészen megtelt a csonkaország minden egyházmegyéjéből _' leutazott előkelőségekkel, A főasztal körül foglaltak helyet a püspökök; : K a p i Béla dr., R a f f a y Sándor dr, és K i s s István dr.,-.tovaibá az egyházkerületi felügyelők: Z e 1 o n k a Lajos dr, budapesti kir, Ítélőtáblai tanácselnök, M e s t e r h á z y Ernő dr. v.főisp án, P o s t h y ^ál dr, ny. igazságügyminisztor ésSztranyavszky Sándor dr, ny, államtitkár, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártjának el- • nöke. , Az elnöki székbe Radvánszky Albert báró dr, egyetemes egyházi es iskolai felügyelő ós G e d u 1 y Henrik dr. rangidős püspök ültek. Féltizkor, Geduly püspök-elnök imájával kezdődött a közgyűlés, majd nyomban ezután Radvánszky Albert b<^*ó dr. egyetemes felügyelő ixzdett megnyit°j ába: : - A mai napon omlékérmet adunk egyházunk hiveinek a közébe j mondotta^ *z erem egyik oldalán dr. Luther Márton képe látható, másik oldala pedig repülő angyalt ábrázol, amint-ít ez ében az Evangéliumot lobogtatv e,ábröppoi- a lovegőégen. Az egyik érömoldaion ez a felirat áll: "Luther Lii

lie.f orditása négy száz éves"

, a másikon, pedig ezt olvassuk: "Minden népnek ~a~

e~a- • ga nyelyén"

, A két kép szövo£ nélkül is elmondaná, hogy az érmet dr.Luther Márton bibíiaforditása emlékének szenteljük, s hogy a Reformátorról ezúttal som mint ogy nemzet fiáról, hanem ciint az emberiség egyetemének nagy alakjáról emlékezünk, aki amikor a saját nemzetének kezébo adta a Szentirást, egyben a világ összes népeihez is eljuttatta, mindegyikhoz a maga nyolvon. Ezért ünnepoljük mi, magyar evangélikusok is a német bibliajubileumot lee OÍ 1 iránti hálával és a Rof ormátor emléke iránti kegyolottói, - Ez az érem azonber.n ennél is többet mond, mert nem muzeális emlék csupán, hanem misszióra is liivatott, ogy nagy igazság h

ird

etésére: hogy t.i, az Isten az ő Evangéliumát nemcsak elmúlt századoknak adta, apli.lt e Bibliát nemcsak letűnt korok könyvének szánta, amelynek ma már csak könyvtári becse van, hanom időbeli és tsérboli határoktól nem korlátozott orőruk amoly világokat hat át, tart meg éci boldogit. - Hogyha erről a magaslatról, amelyre az Iston kegyolmo ma minket felomolt: egyházi életünk lcogfolsőbb fokozatának hogyormár^1 végig- <| hordozzuk tekintő tünket a világon, azt látjuk, hogy szemünk előtt félelmetes; összevisszaság kavarog, tornyosodé veszedelmek morodoznok felénk, s akkor arra a megállapításra koll jutnunk,, hogy itt csak egy segitség van: ha^az előttünk fokvő ormon ábrázolt és ajg Evan

g

éliumot: az örömhirt lobogtató aggyal f el

o

szméltoti és éppen az Eva.e.yélium 1 elkévol á

thatja az egész vijiarojü. - Ha nyitott szemivel nomcsalc rAezhi, de látni is tucTuiüc, rá kell döbbennünk arra, hogy bizalmatlanság, gyanakvás, áskálódás és a gyűlöl-• ség szörnyotogo garázdálkodik ma a nemzeti életbon ós nyomán egy uj^ háború, az oddiginél is ször nyüségosobb világkatasztrófa lehető ségénok^ kis érte ti JS árnyai mozdulnak,., ahelyett, hogyy végre a tönkrotott gazdasági élet fellon-| ditéséro, a köznyomor enyhitésére- , a mélyresülyodt erkölcsök mogjavitás-.rr.. JL /Folyta, köv./ .