Magyar Országos Tudósító, 1934. október/3

1934-10-30 [115]

ELŐADÁS ERDÉLYRŐL ÉS AZ OLÁH KÉRDÉSRŐL A MAGYAR TUDOMÁNY® AKADÉMIÁN. A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya nagyszámú ordoklodc részvétolévol ülést tartott, amólyon Tamás Lajos, mint vendég olvasta £O3L rondkivül érdekes tanulmányát: Erdély és az oláh kérdés oimmol, ' A háboruutáni oláh tudományosság - fojtegetto az előadó nagy orővol folytatta tovékonységét abban az irányban, hogy az oláhok erdélyi folytonosságának tanát minél jobban mogszilárditsa az európai közvéleményben és a tudományban.A románok legújabb törekvései már Erdéllyel sem érik bej oláh őshazának minősitik Béla király Névtelen Jegyzőjénok egy félremagyarázott adata alapján már a Dunántúlt is.Bár az oláh tudósok között is akadnál: olyanok, akik az úgynevezett kontinuitás elméletét elvetik, ezeknek a szavát egészen elnyomja a hivatalosan is vallott és már az iskolában betanított dákoromán közvélemény. Barthou nyilatkozatán is be oizony osodott, hogy informátorai kizárólag a dákoromán tábor hivei közül kerültek ki. A továbbiak során az előadó hangsúlyozta, hogy a magyar tudománynak már azért is kötelessége, hogy az oláh kérdéssel foglalkozzék, mert Hunfalvy és részben Róthy e téren eredményes munkásságot fejtettek ki, amely folytatásra vár s mert a tisztén tudományos érdek is megkívánja, hogy a kérdés tudományos megvilágításban is lehetőleg minél szélesebb rétegekben is közkin&csé váljék. A mai Hagyrománián kivül - hangoztatta az előadó - még a balkán félszigeten és Istriában élnek az oláhokkal rokon néptöredékek, az úgynevezett arumunok, meglőni oláhok és a csicsiknek nevezett istriai oláhok. Eeekről a mai oláh tudományosság is elismeri, hogy a toalMáni romanizmus folytatói, mivel azonban nyelvük ugyanabból a közös ősoláh nyelvből fejlődött, amelyből a helytelenül román-nak nevezett oláh, kétségtelen, hogy az utóbbi is balkáni erodetü. Bizonyitj ák ezt az oláh nyelv albán és bolgár kapcsolatai és az a tipikusan balkáni nyelv szerkezet, amely az oláhon kívül még az albánban é3 a bolgárban,ki sebb mértékbon pedig a szorbben é^az újgörögben is mogtalálható. Az ősoláh nyelvből származó négy nyelv j ár ás^ egysége pedig azt bizonyitja, hogy a mai erdélyi oláhok ősei hajdan szoros kapcsolatban éltek a másik három, azóta teljesen olkülönült ággal. Akkora területen, mint az egész balkán félsziget és még Erdély is, ez a nyelvi egység megmagyarázhatatlan s ezért szerényebb keretek között ^oll keresnünk az oláh Őshazát, amely a félsziget nyugati vidékein terült el. Innen vándoroltak le a macedóniai oláhoknak is nevezett arumunok délre, ./a bizánci történetírók a X. századtól kozdvo emlegetik őket/ .a meglőni oláhok társaságában, az istriaiak a dalmát tengerpart mailékén és Bosznián át Isztriába, ahol már a XV. században kimutathatók nagyobb számban és a román oláhok Szerbián és Bulgárián ét olőször Havasalföldre, ahol az olső kenézsógoik a XIII. században tűnnek fel. Ebből a korból valók az •lső okleveles adatok is, erdélyi előfordulásukról, mig Galicia határainál már a XII

C században találkozunk bizánci zsoldban harcoló oláhokkal, Pigyolombevévo az oláhság ősi pásztorkodó életformáját, esetleg feltohető, hogy nomád oláh pásztorok még a honfoglalás előtti időkbon megfordulhattak a Kárpátokban, ebből a sommiffiol som bizonyítható foltevésből azonban történeti jogokat lehetetlenség kovácsolni - hangoztatta az előadó - mert a Kárpátok logolőinok alkalomszerű felhasználása még nem államszervező ténykedés. Traján gyarmatosaival az erdélyi olh^ájokat először az olas.'i humanisták hozzák közvetlen kapcsolatba - folytatta érdekes fejtegotésoit az előadó- még Bonfinius előtt, akiknek a fekotetengeri genuai ós velencc x alapítású kikötővárosok ós felfedofcő utazások révén jut tudomására, hogy a töröktől fonyogetett Keletourópában van egy néo, amely a "római" nyelvet boszéli /mások szorint itáliai, vagy félig itr^liai nyelvet/. Az is nagy hatással lehetett a római kor omlélcei után kutató humanis tákra, hogy az oláhok a Romanus név hoz annyira inasonló Ruman néven novozték magukat. A Longyelorszagon átutazó Pomponiö ' Loto pedig azt tapasztalja, hogy az itáliaikat és az oláhokat ogyaráint vliach, voloch-nak nevezik a longyolok. Ezokot a külső mogfigyoléson alapulóé tényokot gondolkodás nélkül, gépioson közvetlen összofüggésbo hozták DácÜa- Erdély rómaikori történetével, melléivé mindazt, ami a gót betör esőktől • a XV. századig történt. flR::..