Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2

1934-10-19 [114]

/A szociálpolitikai bizottság ülése. Folytató s. 1./ A. vitában résztvott még Gál Benő, H U t t 1 Dezső és S t o r n Szőrén. Javaslatot tottok úrra, hogy szállit<sák lc a* éj-jclozésért szedett husz filléres dijat, kérték a rászorult házaspárok megfelelő elhelyezését és sürgették a mielőbbi üzerabohelyezést • S c h u 1 e r Dezső tanácsnok válasza után a bizottság rétért a fővárosi szeretetotthoni beteggondozás zavartalan biztosítása és a szeretetotthoni férőhelyek szaporítása tárgyában tett előterjesztés tárgyalására. Ennél a kérdésnél nagy vita folyt, amelyben a bizottságnak úgyszólván minden tagja résztvotti Végre is a többség ugy hat árózott,hogy magáévá teszi .:• polgármesteri javaslatot, amelynek értelmében a Lövőház-utcában száz szeret totthoni ápolásra szorult részére állítsanak fel kisegítő szegényházat. Ezt a szeretetotthont a Szent Ferenc-rendi irgalmas nővérek fogják vezetni. B a r t 1 Tivadar főjegyző ismertette ezután a gróf Fcstetits G;-ul-_ -féle szogényolapitványra vonatkozó alapító okiratot.A belügyminiszter feltételezett hozzájárulásával ennek az alapítványnak kamataiból középosztályboll szegények családi gondozásának költségeit fogják fedezni. Napirend után Pintér János a városi klsl.kásos bérházaik bérösszegeinek leszállítása Iránt érdeklődött, Gál Benő a munkanélküliek karácsonyi segélyezését hozta szóba, S t e r n Saerén a régi felépítésű fővárosi házak béremelését kifogásolta, majd elismerését fejezte ki az első gyermekkonyha üzembehelyezéseért. Az utolsó felszólaló Nagy László őr/volt, aki kimutatást kért a fővárosi házakban fennálló lakbértartozásokról, majd megsürgette a szpllomi' szükségmunka megindítását és arra kérte a bizottságot, találjon módot,hogy a karácsonyi ajándékozási akciók a lehetőség szerint minden rászorulthoz eljussanak. /MOT/H. A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. A pénzügyi bizottság pénteken délelőtt féltizenegy órakor folytatta az 1935.évi költségvetés tárgyalását.Megnyitás után Márkus Jenő, a Beszkárt helyettes vezérigazgatóba válaszolt a vlllamosvasuták költségvetésével kapcsolatban elhangzott felszólalásokra

0 Kifejtette, hogy a Beszkárt minden erejével a jó és olcsó közlekedés megteremtésére törekszik, majd külföldi példák felsorolásáéval bizonyította, hogy a magyar fővárosban érvényes vlllamostarifák világviszonylatban is a legolcsóbbak. Örömmel emlékezett meg a kisszakaszrendszer eredményeiről, majd rátért'erra a kérdésre, miként lehetne a vállalat üzleti rezsijót csökkenteni. Kijelentette, hogy a munkás elbocsátások fegyveréhez semmiképen som akar nyúlni a vállalat, mert vezetősége teljes tudatában van annak, hógy a munkanélküliséget, ha már enyhíteni nem ls tudja,de emelnie semmiképen sem szabad, Beszámolt Márkus Jenő arról is, hogy az utóbbi időben a tisztviselői kategóriáknál négylzben hajtottak végró fizetésreduk— elét, amelynek mérve 16^-tól 48^-ig terjedt. Jelenleg is dolgozik az igazgatóság egy olyan tervezeten, mely a jövedelmek rányoslt ás át célozza. A gazdasági helyzet leromlása óta t vállalat vezetősége 30^-kal csökkentette a dologi kiadásokat ls, s mint a múltban, a jövőben ls mindent megtesz arranézve, hogy az üzem jövedelmezőségét a lehetőség szerint biztosítsa. A Beszkárt az utolsó tiz esztendő alatt korok számban mintegy nyolcvanmillió pengővel járult hozzá a fővárosi háztartáshoz. Szólott z vezérlgazgatóhelyottos a Beszkárt alaptőkéjének felemé ló 8 i kérdéséről ls és kijelent' . te, hogy rendkívül kívánatos lenne az alaptőkének tizenegy ás félmillióra való növelése.A vállalat jelenlegi n>ehéz pénzügyi helyzetét szinte teljesen a leromlott gazdasági helyzetnek kell tulajdonítani, nem pedig annak, hogy a részvénytársaság vezetésében bajok lennének. Márkus Jenő válássá után a pénzügyi bizottság elfogadta a Beszkárt költségvetését, majd vitae nélkül járult hozzá a Fővárosi Alkalmazottak Scgltőalapjának budgett»ervezetéhez is. Ezután a pénzügyi ügyosztály költségvetésének megvitatása következett, Petrac sek Lajos a fővárosi kölc sönköt vények ügyével foglalkozott és javaslatot terjesztett be arra, forduljon a főváros felirattal c pénzügyminiszterhez és ebben kérje őt arra, hogy a transzferalapban fel nem használt pénzeket juttassák vissza a fóvároshoz,kötvény visszavásárlási colból, /f ol-t. köv,./